„Fedák Sári szobalánya vagyok”

- Nem először bújik pályatárs bőrébe, hiszen Marina Vladyként is láthatjuk a Nemzetiben. Nehezebb feladat ez, mint bárki mást eljátszani?

- Részben igen, de mégsem teljesen így kell elképzelni, hiszen a Viszockij és Marina Vlady című darabban sem egy az egyben kell Marina Vladynak lennem: telefonos kisasszonyból lépek át a színésznő világába. A bemutatandó Fedák Sári estemen pedig mint Szűcs Nelli mesélek a nézőknek a művésznőről. Úgymond ki-be járkálok a szerepekben, de néha egykori szerelme, Molnár Ferenc bőrébe is belebújok, vagy felfedezőjévé, Rákosi Szidivé válok. Inkább az a nehéz ebben a műfajban, hogy valóságos alakot jelenítünk meg, nem pedig fiktív hőst. Hatvan éve meghalt ugyan Fedák Sári, de emléke máig eleven. Az én dolgom az volt, hogy könyveiből és a róla olvasottakból elképzeljem, összerakjam személyiségét és világát. Két könyvet írt, Útközben és Te csak most aludjál, Liliom címmel.

- Miért esett a választása Fedák Sárira?

- Elsősorban azért volt vonzó nekem, mert találkozik a sorsunk, hiszen Zsazsa is - így hívták becenevén - Beregszászról származik, akárcsak én. Vidnyánszky Attila keltette fel bennem az érdeklődést Fedák Sári iránt, mert szerinte nagyon hasonlít a karakterünk, aztán magam is elkezdtem olvasni könyvét. Elsőként a Te csak most aludjál, Liliomot,- amelyet 2006 -ban adtak ki először - és nem tudtam letenni. Emlékek, helyszínek villannak fel benne, amelyekhez magam is kötődöm. Döbbenetes volt olvasnom, hogy az Oroszlán Szállóban látott először színi előadást, hiszen ez ma a Beregszászi Színház épülete. Úgy éreztem, nincsenek véletlenek, és megbizonyosodtam arról, hogy az önálló estemet csak Fedák Sári alakja köré rendezhetem. A Nemzeti Színház művészeinek ugyanis felajánlotta Vidnyánszky Attila igazgató, hogy egy saját esttel szerepelhetnek a színházban. Én meg úgy látom jónak, hogy meg kell emlékeznünk azokról a színészekről, akik annyi mindent tettek a magyar kultúráért, mint Zsazsa, és ki emlékeztetne rájuk, ha nem mi, pályatársak. Fedák Sári pedig még nem lett „rehabilitálva”. Ahogy elkezdtem vele foglalkozni, beindult a vonzás törvénye: annyi minden talált meg egyszerre, mintha valahol fent már úgy intézték volna, hogy foglalkoznom kell vele.

- Mik voltak ezek a véletlenek?

- Például megtaláltuk az egyik kottáját, az Én vagyok a Fedák Sári szobalánya kezdetű Heltai Jenő–Kálmán Imre-dalnak. Épp azokban a napokban került a kezébe egy műgyűjtőnek, amikor kutattam utána. Hasonlóan sorsszerű találkozásom volt a ritkaságszámba menő Útközben című könyvvel is. Nyáron pedig megismerkedtem külföldön élő unokahúgával, aki most eljön a bemutatóra is.

- A történelem és a politika is keményen beleszólt a művésznő életébe .

- Lenyűgöző, hogy egy fantasztikusan erős és sok energiával rendelkező nő volt, bármi is történt vele, talpra tudott állni. Sokan rácsodálkoztak arra, hogy az a nő, aki a poklokat és a mennyeket megjárta, honnan veszi az erőt a továbblépéshez. Majd belehalt a Trianon utáni érzésbe, abba, hogy Beregszászt is elcsatolták. Közös bennünk a hazáért érzett szeretet. Bárhol is járt, fontosabb volt számára, hogy az itthoni közönséget meghódítsa, és amikor kellett, visszahódítsa. Egyedül jött fel Beregszászról, semmi segítsége nem volt, mindent kitalált, hogy megszökjön otthonról. Rákosi Szidi és fia, a színi igazgató Beöthy László fedezték fel egyéniségét és építették köré a Király Színházat. Mivel nem mindennapi ember volt, rengetegen irigyelték, ellehetetlenítésén dolgoztak. Politikai alapon is sokat bántották: vörösnek nevezték, mert 1919-ben részt vett a Vörös Hadsereg toborzásán, arról azonban kevesen beszélnek, hogy Szamuely Tibortól kapott felszólítást a toborzásra, amit ha nem teljesít, az életébe is kerülhetett volna. 1944-ben ijesztő, fenyegető levelekkel támadták, Sopronba ment játszani, de a bombázáskor Bécsbe menekült, ahol elvállalta a Donausender nevű nyilas rádiónál a kulturális program vezetését, ezért aztán fasiszta váddal illették, és háborús uszítónak nevezték. Tiszta lelkiismerettel jött haza, de egyből az Andrássy úti börtönbe vitték, aztán a Markóba, végül is nyolc hónapig ült börtönben. Szabadulása után, három évig tiltották, hogy Budapesten fellépjen. Mi is nehéz világot élünk, nem gondoltam arra, hogy ennyire kilátástalan jövőképben nevelem majd a gyerekeimet, de Fedák Sári két világháborút és az azzal járó összes megbélyegzést átélte. Elgondolkodtam azon, hogy hány olyan művész van, akit megvádoltak igaztalanul, és a mai napig nem rehabilitáltak?

- Magánélete, szerelmei mennyiben jelennek meg az esten?

- Az egész életéről akartam beszélni, így természetesen része a darabnak ez is. Harmincéves koráig megőrizte a lányságát, keresztény neveltetést kapott. Közben halálosan szerelmesek voltak egymásba Degenfeld gróffal, de annak családja nem engedte, hogy egy színésznőt vegyen el, akit ráadásul mindenki látott trikóban táncolni a Bob hercegben. Ellentmondás volt, hogy a színpadon kirobbanó istennő a magánéletben egy öregedő vénkisasszony. Tragikus végzet az övék: Degenfeld morfiumhoz fordult, szanatóriumba zárták, Zsazsát pedig már látogatóba se engedték be hozzá.

- Ekkor lép be Molnár Ferenc az életébe.

- Molnár Ferenc neki írta a Farsang című darabot, ebben jelent meg elsőként mint drámai színésznő, és ott is helyt tudott állni. Viharos kapcsolat volt ez, két nagyon erős egyéniség találkozott. Látható volt, hogy nem fog a sírig tartani a kapcsolatuk. Sokat számít nekem az is, hogy ő nemcsak primadonna volt, de drámai színésznő is.

- Végig egyedül lesz a színpadon?

- Teljesen egyedül, ez az első önálló estem. Ilyenkor tényleg kipróbálhatja magát a színész, ráadásul a Nemzeti Bajor Gizi Színpada intim tér, nekem és Fedák Sárinak kissé szűk is. De azt remélem, hogy utazhatok ezzel az előadással, és az első utam Beregszászhoz visz majd. Alig várom, hogy visszahódítsam én is az ottani közönségemet. Emellett Nagyváradra és Szatmárnémetibe is meghívást kaptunk már.