Faust-képek és koronázási album Budán

Zichy Mihály ugyanolyan jelentős szerepet játszott a magyar grafikai művészetben, mint Munkácsy Mihály a festészetben – fogalmazott a több mint húsz könyvészeti ritkaságot és több mint hatvan Zichy-illusztrációt felvonultató, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) látható, Zichy megrajzolt hősei című tárlat megnyitóján a kiállítás egyik kurátora, Szűts-Novák Rita, aki szerint ezrekben mérhető az ismert Zichy-rajzok száma, ráadásul még sok, a szakma előtt ismeretlen alkotás rejtőzhet világszerte. A tárlaton látható alkotások közül kiemelte azt a II. Sándor cár megkoronázásának emléket állító, nagyméretű díszalbumot, amelynek másik, a nagyközönség számára is elérhető példánya a szentpétervári Ermitázsban tekinthető meg. Szintén nagy művészeti értéket képviselnek Zichy Mihály az Arany János-balladákhoz, Petőfi Sándor műveihez, Sota Rustaveli grúz szerző eposzához, valamint a Fausthoz és Az ember tragédiájához készített illusztrációi.

A fontos művészettörténeti kérdéseket feszegető tárlat jelentősége messze meghaladja méretét – fogalmazott az MTI tudósítása szerint nyitóbeszédében Hessky Orsolya művészettörténész. Aki szerint számos szakmai terminus – rajz, illusztráció, grafika, metszet – pontos jelentése mindmáig nincs tisztázva, valamint általában kevés figyelem irányul arra, hogy a rajz és a grafika a 19. század folyamán milyen jelentősen befolyásolta a festészeti motívumok alakulását.

Az arisztokrata és egyházi megrendelések háttérbe szorulásával nagyon sok művésznek jelentett megélhetést az illusztrációs tevékenység, amelynek idővel komolyan megnövekedett a presztízse is – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a korban nem volt ritka, hogy „egy-egy irodalmi mű kiemelt illusztrációs csúcspontjai átvonultak a magasművészetbe”, különböző festményeken és újonnan épülő uralkodói paloták falképciklusain tűntek fel. Zichy Mihály csaknem ötven évig dolgozott az orosz cári udvarban, ahol végeláthatatlan mennyiségű rajzban örökítette meg az udvari élet mindennapjait, munkájával gyakorlatilag a fotográfiát helyettesítette. Noha Oroszországban élt és dolgozott, mégis magyar kiadványok rajzolója lett, elsősorban azért, mert ráébredt, így fenntarthatja a kapcsolatot hazája művészeti életével és közönségével – magyarázta Hessky Orsolya.

A művészettörténész hangsúlyozta azt is: bár Zichy Mihály egész pályafutása alatt festő akart lenni, tehetsége sokkal inkább a 19. század magyar művészet legfontosabb rajzolójává tette, akinek meggyőződése volt, hogy illusztrációi a kép univerzális jellegénél fogva fontos szerepet játszhatnak a magyar irodalom remekműveinek külföldi megismertetésében.

Az OSZK kézirattárából származó fényképekkel, valamint a Zichy-levelezés vonatkozó darabjaival kiegészített Zichy megrajzolt hősei című kiállítást szeptember 15-ig láthatja a közönség.