Erdő Péter: Szent Márton püspökként is katonás, egyszerű életet élt

Orbán Viktor:Szent Márton a magyarok számára nem csupán egy a szentek sorában
Szent Márton "a szociális piacgazdaság védőszentje", akinek nemcsak a szíve volt a helyén, de a józan esze is, amikor a legenda szerint - még katonaként - egy rászorulónak köpenye egy részét adta oda, és így egyikük sem fagyott meg - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a Szent Márton-évet lezáró rendezvényen azt hangoztatta, a társadalmi szolidaritás nem elvont fogalom, hanem konkrét és ésszerű cselekvési mód. Szavai szerint segíteni mindig erőnk és lehetőségeink szerint kell, mindig a szükséges és megfelelő részt adva az arra rászorulóknak. Ez olyan közös munka, amelyben a magyar kormány a katolikus egyházra mint az egyik legfőbb szövetségesére számíthat - tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az irgalmasság parancsa sohasem lehet egyenlő önmagunk tönkretételével; egy ország is csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér, különben csak idő kérdése, és összeomlik a gazdaság. Kiemelte, hogy Szent Márton a magyarok számára nem csupán egy a szentek sorában, hanem olyan személy, akinek a neve egybeforrt a kereszténység felvételével és a magyar állam megalapításával. Története a 21. században olyan mérce, követendő minta, amit érdemes megfontolni: "adja a bátorság példáját a hitért folytatott harcban, az alázatét a hatalom gyakorlásában és a könyörületét a másik emberhez való fordulásban" - fogalmazott Orbán Viktor a konferencia záróbeszédében.

A Szent Márton-évet lezáró, az Országház Felsőházi termében megtartott konferencián Erdő Péter kiemelte: az 1700 éve született szent munkásságát "szerzetesi ihletésű életeszmény és lelkipásztori elkötelezettség jellemezte". Püspöki tevékenysége alkotó és küzdelmes volt: harcolt a szegénység, a nyomorúság, mindenfajta gonoszság és a keresztény köntösben is megjelenő babonaság ellen - tette hozzá a bíboros.

"Márton nagy koncepciója, ha tetszik, püspöki stratégiája, a vidék evangelizálása volt" - fogalmazott. A IV. században Nyugaton még nem szilárdult meg a plébániarendszer, a kereszténység többnyire városi vallás volt, a falusiak pedig még a hagyományos pogány kultuszokat követték. E korban ismerte fel Szent Márton, hogy milyen nagy szükség van a falvak lelkipásztori gondozására, de tudta azt is, hogy ehhez vidékre is papokat, méghozzá jól képzett papokat kell küldeni. Ezért hozta létre - egész Galliában elsőként - azt a központot, ahol a klerikusokat az egyházmegyei szolgálatra kiképezték. Püspökként is látogatta a környék falvait, ismerte a szegény telepesek és a nagybirtokon élő rabszolgák nyomorúságát - mondta.

Erdő Péter kitért arra is, hogy Szent Márton az egyik legkorábban élő ember, akit hivatalosan szentként tisztelt az egyház, holott nem volt vértanú. Hitvallónak minősítették az ilyen szenteket, Márton életével és tevékenységével tehát az életszentség új formáját, a szentek egy új kategóriáját alapozta meg - idézte fel.

Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Szent Márton-évet értékelve hangsúlyozta, hogy igyekeztek minél több embert bevonni az emlékév programjaiba, hogy minél többen megismerhessék Szent Márton igazi lelkületét. Ezek a megemlékezések pedig a püspök meggyőződése szerint sokakban indítottak el "lelki fejlődést, erősödést".

A püspök szólt arról is, hogy Szent Márton "különösen kedves szent számunkra, mert azon a földön élünk, ahol született", így az ő tisztelete Magyarország ismertségét is növelheti.

 Veres András végül megköszönte a kormánynak, hogy segítségükkel az emlékév során több, Szent Márton tiszteletére szentelt templom is megújulhatott.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Szent Márton élete példát ad ma is arra, hogyan lehet egyszerre alázatosnak és határozottnak lenni, hogyan lehet valaki egyszerre részese a hatalomnak és maradhat ugyanakkor "emberközelben". Egyszerre mértékletesen szerénynek és egyben tisztelet parancsolónak lenni - ez a feladat ma sem könnyebb, mint Szent Márton idején - tette hozzá.