Elhunyt Bitskey Tibor, a nemzet színésze

Rákoskeresztúron született 1929. szeptember 20-án, a fasori evangélikus gimnáziumba járt és mérnöki pályára készült. Már gyermekkorában kiválóan mondott verseket. Érettségi után a Britannia (a későbbi Béke) Szállóban kezdett el dolgozni. Különféle kulturális munkákban vett részt, a rendezvényeken fellépő színészek bíztatására jelentkezett a színiakadémia első esti tagozatára. Másodévesen szerződtette az akkori Néphadsereg Színháza (a Vígszínház). Egy sikeres beugrás után kapta meg a Trisztán címszerepét, amely óriási szakmai és közönségsikert hozott. 1953-ban forgatta Bán Frigyes rendezővel a Rákóczi hadnagyát, amelynek címszerepében, Bornemissza János kuruc hadnagyként kirobbanó sikert aratott és országosan ismert színésszé vált. Később, 1959-ben követte mentorát, Gellért Endrét a Nemzeti Színházba. Lapunknak erről tavaly októberben úgy emlékezett: „Nem azért akartam átmenni, mintha utáltam volna (a Néphadsereg Színházát – a szerk.), hanem Gellért rendezett engem a Trisztán és Izoldában, és vágyódtam a keze alá, ezért szerződtem le hozzá a Nemzetibe.” Nem sokkal később, 1960-ban Gellért elhunyt, de Bitskeyt nem engedték vissza az akkor már újból Vígszínháznak nevezett teátrumba, erre 1964-ig várnia kellett. Tíz évet töltött el itt, eljátszotta többek között Cyrano, Ádám, Csongor, Bánk és Kreón szerepét. Várkonyi Zoltán, a színház legendás igazgatója filmekbe is elhívta a mindenki által vonzó megjelenése és szép orgánuma miatt kedvelt színészt: ekkor készültek A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és az Egri csillagok című legendás filmek. Tévéjátékokban is szerepelt.

„Hűséges” típus volt, így 1974-ben a Thália Színházhoz ment – mint lapunknak elmondta, Kazimir Károlyt követve. A később Arizona, illetve Művész Színház néven dolgozó társulat 1996-ban szűnt meg. Ezután szabadúszó lett, az Evangélium Színház előadásaiban működött közre, majd 2007-től a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. Fellépett versmondóként és szinkronizált is, de az Egri Csillagok hangoskönyv-változatát is az ő hangjával hallgathatjuk.

Bitskey Tibort tavaly szeptemberben választották meg a nemzet színészének, akkor azt mondta, gondolt arra, hogy lassan elérkezik az ideje ennek. Kitüntetései közül rendkívül büszke volt a Bessenyei Ferenc-díjra, amelyet az alapító, névadó színművész elsőként neki ítélt oda. Jászai Mari-díjat kétszer kapott, 1958-ban és 1962-ben, a Kossuth-díjat 2000-ben vehette át, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. A nemzet színésze címet Sztankay István és Avar István halála után, Cserhalmi Györggyel együtt ítélték neki oda tavaly ősszel.