Kultúra

Elefánt, bohóc és művészi mozgások

Rekordok és nemzetközi elismertség: nemcsak a klasszikus, hanem az újcirkuszi előadások is egyre népszerűbbek hazánkban

A nyolcvanas évektől igencsak háttérbe szorult szórakozási forma napjainkban reneszánszát éli: a Fővárosi Nagycirkusz az utóbbi években nézőszám- és bevételi rekordokat döntött, a Recirquel nevű, úgynevezett újcirkusztársulatot pedig nemcsak hazánkban, hanem már nemzetközi színtéren is méltatják. Lapunknak az előbbi intézmény igazgatója, Kriza Zsigmond és utóbbi együttes alapítója, Vági Bence beszélt a műfaj sokszínűségéről és eredményeiről.

cirkusz
Az alternatív társulatoknál az előadó történeteket is elmesél (Forrás: Recirquel)

„A második világháború utáni hullámvölgyet követően az 1889-ben alapított Fővárosi Nagycirkusz a hetvenes évektől újabb sikerkorszakát élte, ám a nyolcvanas évek végétől, de főleg a rendszerváltást követően folyamatosan háttérbe szorult, mert az intézmény nem készült fel a piacgazdaság viszonyai közötti továbbélésre – mondja lapunknak Kriza Zsigmond igazgató. – A közelmúltban azonban újra lendületet kapott a műfaj, 2012-től a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzeti intézménnyé minősítette a nagycirkuszt is működtető, állami tulajdonú Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-t. Ezzel megnyílt az út az sikerkorszak felé.”

Kriza Zsigmond szerint ezután sorra indultak a műfajt népszerűsítő akciók a felvonulásoktól a Cirkuszok éjszakájáig. A megújult nagycirkusz éves nézőszámát százhúszezerrel összesen háromszázötvenezerre növelte az eltelt három esztendő alatt, ezzel a rendszerváltás utáni időszak minden rekordját – így a bevételit is – megdöntötte. Mint Kriza Zsigmond elmondja, az egész világon, így nálunk is az állatos számok a legnépszerűbbek, de sokan, főleg persze a gyerekek szeretik a bohócokat, a felnőtt közönséget pedig a rendkívül látványos légtornász-produkciók vonzzák.

Kérdés persze, hogy egy cirkuszi előadást lehet-e hagyományosan művészetként kezelni, és ha igen, a művészeti érték miben érhető tetten. Az igazgató szerint például egy fesztiválon a zsűri több szempontot vesz figyelembe: a képzettséget, a mozdulatok, trükkök kifinomultságát és nehézségi fokát, a kosztüm, a koreográfia, a zene összhangját, csoport esetében a tagok között lévő együttműködést is. És természetesen azt, hogy a produkció hogyan hat a közönségre, képes-e meghódítani a publikumot – teszi hozzá az igazgató.

A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy egyre népszerűbbek az alternatív társulatok, főként Svájc, Svédország és Franciaország jár élen a modern, úgynevezett újcirkuszi irányzatok terén: ezek a művészi hatásra, a mozgásra, a zenére, a kreativitásra, az ügyességre helyezik a hangsúlyt.

Az alternatív társulatok közé tartozik a budapesti Recirquel is, amelyet Vági Bence alapított, miután rendező-koreográfusként végzett az angliai Paul McCartney által alapított, egyedülálló Liverpool Institute for Performing Arts főiskolán. Mint lapunknak elmondja, ebben az intézményben a sokrétű oktatás része az is, hogy miképp lehet egy előadást megálmodni és színpadra vinni. Vági Bence azt meséli, hogy hozzá mindig elsősorban a varieté és a kabaré állt a legközelebb, később így jutott el a cirkusz világáig. A Recirquel a Sziget fesztiválon debütált nagy sikerrel. Ezt követően a Művészetek Palotájától kaptak felkérést az első egész estés bemutatójukra, a Cirkusz az éjszakában című előadás pedig annyira jól sikerült, hogy a rákövetkező évben két másik is felkerült az intézmény repertoárjára. A koreográfus arra is rámutat, hogy a manapság is népszerű klasszikus számokkal szemben ők abból indulnak ki, hogy a cirkuszművészetben megjelenhet az absztrakció: az előadó nemcsak kunsztokat és trükköket mutathat be, hanem mint egy táncos, képes lehet a testével kifejezni sok mindent, elmesélni történeteket.

Azt is hangsúlyozza, hogy Magyarország európai szinten remek infrastruktúrával rendelkezik, kevés helyen van arra példa, hogy van egy Fővárosi Nagycirkusz, egy artistaképző iskola és a Recirquellel egy komoly, már külföldön is bizonyított újcirkuszi társulat. Ugyanis a nemzetközi porondon is megmérették már magukat, franciaországi rangos helyszíneken mutatkozhattak be, és rendkívül pozitív kritikákat kaptak, számos helyre meg is hívták őket. Hozzáteszi: a műfaj, amit képviselnek, teljesen új Magyarországon, ennek ellenére itthon még csak nagyon csekély támogatást kaptak, pedig hatalmas igény van rá. Az elmúlt két és fél év alatt több mint hatvanezren váltottak jegyet az előadásaikra, ami egy alternatív társulat esetében igencsak komoly szám – mutat rá Vági Bence.