Egységes arculatú intézetek kellenek

A magyar kultúra és a tudomány húzóágazat a világban, olyan erő, amelyet még jobban lehetne használni – mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Balassi Intézet budapesti igazgatói találkozójának keddi megnyitóján.

Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kultúra hatékony eszközként felfogása friss válaszokat szolgáltathat aktuálpolitikai kérdésekre, kiemelt figyelemmel az égető szociálpolitikai, demográfiai problémáinkra, kormányzati célkitűzéseinkre is.

A kulturális államtitkár közölte: a kreatív ipar hozzájárulása a magyar GDP-hez dinamikusan nő, annak 3,7 százalékát teszi ki.

Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója értékelte a magyar kultúrdiplomáciában az elmúlt időszakban lezajlott strukturális átalakítások eredményeit, és hangsúlyozta: a 21 országban működő 23 magyar kulturális intézet hálózatának még inkább meg kell mutatnia, hogy Magyarország innovatív, modern, gazdag, változatos, nyitott és befogadó kultúrával rendelkezik. Bátran kell támaszkodni arra, hogy Magyarország kulturális kisugárzása, ereje valóban erősebb, mint amire az ország egyébként gazdaságilag képes – tette hozzá.

Kitért arra, hogy lezárult az a vita, amely a Balassi Intézet helyéről szólt a kormányzati struktúrában, és a KKM fenntartásában működni számos előnnyel jár, egyszerűbb a korábbi rendszernél, ráadásul bevett nemzetközi modell.

A Balassi Intézet előtt álló új feladatok közé sorolta a szolgáltató jelleg megerősítését és a szakmai munka hangsúlyosabbá tételét, valamint beszámolt arról, hogy stratégiai együttműködést akarnak kialakítani a nagy kulturális intézményekkel, többek között a párhuzamosságok kiiktatása, az összefogottabb tevékenység érdekében.

„Tartalmi minimumot kell meghatározni a kinti magyar kulturális intézetek számára, hogy tudatosabban tervezhetőek legyenek a programok, és érzékelhetőbbé váljon: a huszonhárom intézet ugyanazt az országot és kulturális diplomáciai célkitűzésrendszert képviseli” – hangsúlyozta a főigazgató.

Hammerstein Judit beszélt arról, hogy erősíteni kell a kulturális és oktatási szakdiplomaták helyzetét, viszont nem lesz szükség rájuk egyes olyan állomáshelyeken, ahol időközben kulturális intézet nyílt. Mint elhangzott, a Publishing Hungary program keretében több mint három éve támogatják a magyar irodalom és könyves kultúra népszerűsítését külföldi vásárokon. „A jövőben kevesebb vásáron fogunk részt venni, viszont a megjelenésünk koncentráltabb lesz. Fontos esemény, hogy októberben Magyarország lesz a második legnagyobb európai könyvvásár, a göteborgi rendezvény díszvendége, és népes íródelegációval megyünk ki olyan tematika jegyében, amelyben 1956, Budapest, a Balaton-felvidék, valamint a zsidóság és a romák is szerepelnek. 2016-ban Tajpejben és Varsóban leszünk díszvendégek” – foglalta össze a főigazgató.