Egyetlen estére megnyerni a meccset

Úgy látszik, most jött el az ideje annak, hogy nagyszínházban szembesüljünk Zelenka őrületeivel.

Tekintsük tehát ünnepnek a Hétköznapi őrületek hét végi bemutatóját egy igazi nagy színházban, a fővárosi Tháliában.

Totális színházat látunk Béres Attila rendezésében, Hamvai Kornél cseppet sem finomkodó fordításában. Ha tényleg színház volna az egész világ, akkor a totális színháznak komoly esélyei lehetnének a globális világ kihívásaival szemben. Egy-egy estére – mint most is – megnyeri a meccset, de a csoda, a varázslat csak néhány órára szól, aztán elillan, marad a rideg való.

Béres Attila pergő, dinamikus, filmszerű vágásokkal, kemény zenei idézetekkel operáló rendezésének motorja az egyik leglomhább szereplő, akinek a szerző keresztnevét is odaajándékozta. Pindroch Csaba zseniálisan szomorkás, Jana szeretetére szomjas, a rezignációt csak pillanatokra hárító elevenséggel, de egész testével van jelen, még felkért, mozdulatlanságra ítélt szexszemlélőként is. Könnyű dolga van látszólag, hiszen ezt a szerepet már eljátszotta Szegeden, s Pesten is megmutatta: érdemes volt a bizalomra. Tehetségének erejét a gondosan formált sajátos koreográfia adja, nemcsak enyhén félrebillentett fejével jelez, de a rezignáció mobil szobraként is mindvégig hiteles. Petrnek amúgy két szülője van, Molnár Piroska és Szombathy Gyula, de mellettük is magányos, a szülők számára értelmezhetetlen módon él, s csak később derül ki, hogy a szülők sem tudnak mit kezdeni se a közösen megélt múlttal, se a saját gyermekükkel, se egymással, se önmagukkal. Szombathy Gyula Apa figurájának szerencséje van, belőle igazi celeb lesz, mert gyönyörűen és pontosan idézi fel hangjával a husáki Csehszlovákia műszocialista televíziós híradásait. Ám az Anyának, Molnár Piroskának már nem kell a vére sem, hiába adná önkéntesen a mai helyi háborúk – Szíria stb. – sebesült áldozatainak.

Petr barátja, Mokka, a társkeresés békebeli hadirokkantja Szabó Győző. Kikezd a saját porszívójával, mosdójával, takarítónőjével. A kedvéért még arra is ráveszi magát, hogy megnézzen vele egy kortárs balettelőadást a szép és eleven Gubás Gabival. Szabó Győző immár közismert komikus figurája a közönségnek, s képes újra és újra megfelelni közönsége várakozásának. Az ő Mokkájának végül már csak egy dekoratív próbababa jelent megváltást, annak nincs „piszkos” múltja, vele érdemes együtt lenni, szólni hozzá. Évaként ő lesz számára az örök nő, nem romlik el, Mokkát sem akarja megjavítani, s ha fizikai valójában ketté is törik, sebaj, újra össze lehet rakni. Van remény…

A mindvégig fergeteges komédiázásban főszerephez jut még Vida Péter, Fodor Annamária, Grisnik Petra, Tamási Zoltán, kisebbhez Mózes András és Bánovits Vivianne. S persze a szolgálatkész díszlet és jelmez: Cziegler Balázs, illetve Tihanyi Ildikó munkája. 

Nagyon tegnapi és nagyon mai ez az előadás, erőteljesen kérdez rá, hogy közelmúltunk és mai jelenünk tényleg a világok legjobbika-e. Válaszunk személyfüggő, de önmagunk felett is ítélkezhetünk, ha van erőnk és hajlamunk hozzá.