Kultúra

Egy regényes életút a múlt századelőről

Az alkotás ára a magány? – Menyhért Anna a női írók sorsát mutatja be Erdős Renée történetével az új dokumentumregényében

Évek óta kutatja Menyhért Anna a huszadik századi női irodalmat. Többek között arra keresi a válaszokat, hogy miért maradnak ki Magyarországon a kánonból – és a tankönyvekből – a női írók, miért nem foglalkozik velük az irodalomtörténet-írás. Ezúttal egy életrajzi regényt írt, Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete címmel, a huszadik század elején népszerű, de mára alig ismert szerzőről.

Menyhért Anna 20170105
Az első Erdős Renée-kötet után tervezik a folytatást is (Forrás: Menyhertanna.hu)

Bár Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme kapcsán néhol meg szokták említeni, Erdős Renée alakja mára feledésbe merült. Holott a magyar irodalomtörténet egyik izgalmas figurája, aki a huszadik század elején a legnépszerűbb írók között volt. Ehrental Regina néven született egy felvidéki, szegény zsidó családban. Fia­talon Budapestre költözött és színészetet tanult, záróvizsgája után azonban nem kapott szerződést: nem találták alkalmasnak a pályára. Írni kezdett, verseit Kadosa Marcell fedezte fel, így jutott el Eötvös Károlyhoz, vagyis a „Vajdához”, aki a Magyar Géniuszban közölni is kezdte alkotásait. Pályája innentől felfelé ívelt, hamarosan nők és férfiak egyaránt rajongtak az általa képviselt új hangvételű, formabontó költészetért. Menyhért Anna irodalomtörténész jó pár éve foglalkozik Erdős Renée-vel, akinek már szentelt egy fejezetet a 2013-ban megjelent Női irodalmi hagyomány című tanulmánykötetében is. Ebben öt huszadik századi írónőt mutatott be, és megpróbálta feltérképezni azt is, hogy miért maradtak ki a kánonból, miért nem emlékszünk rájuk. Az irodalomtörténész ezután döntött úgy, hogy regényes formában is feldolgozza Erdős Renée életét, hogy többen felismerjék a jelentőségét, és megismerjék a múlt század irodalmi életében betöltött szerepét. Így született meg az Egy szabad nő című életrajzi regény, amelyben a fennmaradt információkat és dokumentumokat elképzelt jelenetekkel egészítette ki. A General Press Kiadó gondozásában megjelent kötetben azonban Erdős Renée pályájának csak 1906-ig tartó szakaszát dolgozta fel, életének izgalmasabb és drámaibb részét egy második kötetre hagyta, amelynek megírását a következő években tervezi.

Menyhért Anna egy olyan nőt mutat be, aki bátor, független és a magyar irodalomtörténetben elsőként meg tud élni az alkotásból. A könyv ezáltal nemcsak róla vagy a múlt századforduló Pestjének irodalmi életéről szól, hanem a női írók sorsáról és az emancipáció folyamatáról is. Az életrajz egyik központi kérdése, hogy a hagyományos női szerepek hagynak-e teret a művészetnek és a tehetségnek. Erdős Renée-t állandóan az foglalkoztatja a történetben, hogy miért hagyják abba az írást azok a nők, akik feleséggé és anyává váltak. A fia­tal írónőnek egy olyan korszakban kellett megküzdenie az előítéletekkel, amelyben Szász Zoltán a Jövendő hasábjain nyílt levelet közölt A nőírók ellen címmel. Ebben azt ajánlotta a nőknek, hogy írjanak csak az anyaságról, mert az az egyetlen terület, amelyről többet tudnak, mint a férfiak.

Az Egy szabad nő című regény Erdős Renée életének egyik drámai csúcspontján, 1905 júliusában indul, amikor híre kel Budapesten Bródy Sándor öngyilkossági kísérletének, s csak ezután ismerjük meg az írónő múltját, felemelkedésének történetét. Ez a kezdés remek dramaturgiai fogás, emellett az időugrások, a mozaikos szerkesztés reflektálhat az Erdős Renée életéről fennmaradt dokumentumok hiányosságaira is. A műben egyébként jó pár ilyen dokumentum felbukkan, a szerző főleg levelezésekből, korabeli kritikákból és újságcikkekből származó részleteket dolgozott be a szövegbe. Ezek néhol jól illeszkednek a regény kontextusába, máskor viszont – főleg a könyv vége felé – kilógnak a történetből, nem sikerült őket olyan jól összedolgozni a fiktív részekkel.

Ugyanakkor a mű remekül felvázolja azt a történelmi kontextust, amelyben Erdős Renée pályája indult, és azt a folyamatot is bemutatja, amint az első versek publikálása után eljut odáig, hogy rajongók tömegei kövessék. Erdős Renée nem törődött a konvenciókkal és a hagyományos női szerepekkel, szabad és független maradt. A magyar irodalom történetében először nyíltan írt valódi érzéseiről, testi és lelki vágyairól, ezért sokáig csak nőknek szóló könnyű olvasmányok szerzőjeként kezelték. Mivel azonban a női irodalmi örökség egyik igen jelentős költője és írója volt, újrafelfedezése nemcsak időszerű, hanem elengedhetetlen is.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom