Kultúra
Egy magyar absztrakt expresszionista
Fiedler Ferencet Joan Miró fedezte fel – az életmű előtt tisztelegnek a budapesti francia intézetben most látható kiállítással

A festő leggyakrabban címet sem adott a képeknek (Fotó: MH)
A Francia Intézetben állították ki Fiedler Ferenc (Francois Fiedler) nonfiguratív munkáit. A képek kronologikus sorrendben láthatók a falakon. A kiállításon szinte minden képet felülről világítanak meg, pedig Fiedler műveinek nagyobb hatásuk lehetne, ha a teljes képfelület kapna totális fényt. Ennél is kevésbé érthető, hogy a terem közepén lévő oszlop négy falára kifüggesztett munkák némelyikét miért nem éri egyáltalán fény.
Az absztrakt expresszionista irányzatot az amerikai Jackson Pollockhoz kötik, és ő élt elsőként a csurgatásos festészeti módszerrel is, amelyet később a Párizsba emigrált Fiedler Ferenc is követett: a szabad asszociáció, az érzelmek, a tudatalatti drámai megélése látható ezeken a munkákon. A tárlat a negyvenes-ötvenes évek képeivel indul, ezek felületén még vastagabb a festékréteg, ugyanakkor a különböző eszközök, így a kaparó használata itt már jól látható. A kiállításon alig van címes festmény, a művész ugyanis köztudottan nem szerette elnevezni képeit, sőt általában a dátumot sem írta rájuk, úgy gondolta, hogy ezek az információk mind elvonják a figyelmet a műről. Nagyon látványosak a szabályos textúrát alkalmazó képek, amelyekre a mostani tárlat is komoly hangsúlyt fektet: ez már egy későbbi korszaka az alkotónak. Közelről úgy néz ki, mintha nyomatok lennének, de valójában speciális, gyűréses módszerrel valósította meg ezeket a képeket.
Egészen más hangulatot áraszt A jövő fényei című alkotás, amelyen sötét felületen karcolásokat alkalmazott a művész, a feketeségből pedig sejtelmes alakzatok villannak elő. A szabad asszociációban azonban a festő akkor sem segít, ha itt már címet is ad.
A terem belső sarkában találjuk a három színben alkalmazott vizes csurgatásos képeket: ez már Fiedler legkésőbbi időszaka, és a többi módszertől eltérően itt fontos a fehér vászon alap is, a festő itt már nem él a teljes felület befedésének módszerével.
A francia állam ezzel a tárlattal tiszteletét fejezi ki a valaha Párizsban élő és alkotó művész előtt, akit Joan Miró fedezett fel. Nekünk, magyaroknak nagy lehetőség ez, hogy végre befogadjuk az életművet.