Kultúra

Egy magyar absztrakt expresszionista

Fiedler Ferencet Joan Miró fedezte fel – az életmű előtt tisztelegnek a budapesti francia intézetben most látható kiállítással

Fiedler Ferenc (Francois Fiedler) munkáit néhány évvel ezelőtt idehaza még méltatlanul kevesen ismerték, azonban mostanában mintha felfedezték volna hazájában is az absztrakt expresszionista festőművészt. Tavaly a Makláry Galéria nagyobb tárlaton mutatta be a munkáit, decemberben pedig több mint húsz festményét állította ki a Francia Intézet.

fiedler
A festő leggyakrabban címet sem adott a képeknek (Fotó: MH)

A Francia Intézetben állították ki Fiedler Ferenc (Francois Fiedler) nonfiguratív munkáit. A képek kronologikus sorrendben láthatók a falakon. A kiállításon szinte minden képet felülről világítanak meg, pedig Fiedler műveinek nagyobb hatásuk lehetne, ha a teljes képfelület kapna totális fényt. Ennél is kevésbé érthető, hogy a terem közepén lévő oszlop négy falára kifüggesztett munkák némelyikét miért nem éri egyáltalán fény.

Az absztrakt expresszionista irányzatot az amerikai Jackson Pollockhoz kötik, és ő élt elsőként a csurgatásos festészeti módszerrel is, amelyet később a Párizsba emigrált Fiedler Ferenc is követett: a szabad asszociáció, az érzelmek, a tudatalatti drámai megélése látható ezeken a munkákon. A tárlat a negyvenes-ötvenes évek képeivel indul, ezek felületén még vastagabb a festékréteg, ugyanakkor a különböző eszközök, így a kaparó használata itt már jól látható. A kiállításon alig van címes festmény, a művész ugyanis köztudottan nem szerette elnevezni képeit, sőt általában a dátumot sem írta rájuk, úgy gondolta, hogy ezek az információk mind elvonják a figyelmet a műről. Nagyon látványosak a szabályos textúrát alkalmazó képek, amelyekre a mostani tárlat is komoly hangsúlyt fektet: ez már egy későbbi korszaka az alkotónak. Közelről úgy néz ki, mintha nyomatok lennének, de valójában speciális, gyűréses módszerrel valósította meg ezeket a képeket.

Egészen más hangulatot áraszt A jövő fényei című alkotás, amelyen sötét felületen karcolásokat alkalmazott a művész, a feketeségből pedig sejtelmes alakzatok villannak elő. A szabad asszociációban azonban a festő akkor sem segít, ha itt már címet is ad.

A terem belső sarkában találjuk a három színben alkalmazott vizes csurgatásos képeket: ez már Fiedler legkésőbbi időszaka, és a többi módszertől eltérően itt fontos a fehér vászon alap is, a festő itt már nem él a teljes felület befedésének módszerével.

A francia állam ezzel a tárlattal tiszteletét fejezi ki a valaha Párizsban élő és alkotó művész előtt, akit Joan Miró fedezett fel. Nekünk, magyaroknak nagy lehetőség ez, hogy végre befogadjuk az életművet.