Egy jelállítás visszhangja

Adorjáni László kolozsvári lelkész, Lezsák Sándor, Bíró Zoltán és Komlóssy József autonómia-szakértő a kötet bemutatóján  (Fotó: Varga Imre)

A Bethlen Gábor Alapítvány tegnap délután bemutatta A kolozsvári Bethlen Gábor szoborállítás emlékezete című kötetet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tanácskozó termében. A szép kiállítású, színes kortörténeti kiadványt köszönetként készíttették, a közadakozásban részt vett szoborállítók tiszteletére. Az erdélyi fejedelem emlékművét megválasztásának négyszázadik évfordulója alkalmából 2013. október 23-án avatták fel Kolozsvárott. A könyvbemutatón Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója és az alapítvány kurátora azt mondta: ennek a könyvnek a legnagyobb értéke, hogy pontos képet ad egy szoborállítás sikeres történetéről. Komlóssy József, az Európa Tanács és az ENSZ autonómia szakértője arról beszélt, hogy az elkészült kötet már a borítójának színével is utal Erdély történetének egyik fontos időszakára, az „aranykorra”. Mint fogalmazott, a szoborállítás legfőbb motorja Bakos István volt, valamint Péterfy László szobrászművész. A kötetben szerepelnek a Bethlen Gábor Alapítvány működését leíró visszaemlékezések, több kitűnő írás van magáról Bethlen Gáborról is, amelyek beágyazzák őt kora Európájának eseményeibe – mutatott rá. Komlóssy József úgy vélte, a szobornak minden korosztály számára fontos üzenete van.

Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke arra emlékeztetett, hogy az elmúlt száz-százötven évben mennyi emlékművet és szobrot tettek tönkre, olyanokat is, amelyekről azt hitték, hogy maradandók. „Vannak szobrok, amelyek a ledöntés után is ott élnek az emlékezetben” – hangsúlyozta. Mint mondta a létrejött könyv is egy fontos emlékjel. „Sok-sok ilyen emlékjelet fogunk még a Kárpát-medencében létrehozni” – tette hozzá.