Egy drámai esküvő meg a kóbor lovag

Utoljára 2003-ban volt látható a Magyar Állami Operaház műsorán Donizetti leghatásosabb zenedrámája, a Lammermoori Lucia. Most új rendezésben, Szabó Máté elképzelései alapján november 18-tól az Erkel Színházban látható ismét, a címszerepet Kolonits Klára, illetve Miklósa Erika alakítja, mellettük Szegedi Csaba és Kálmándy Mihály, valamint Horváth István és Balczó Péter látható.

Az új előadás zenei vezetője és dirigense, Kocsár Balázs fő-zeneigazgató döntésének nyomán a darabot most először az ősváltozatban ismerheti meg a közönség – olvasható az Operaház közleményében. Kevéssé köztudott, hogy a leggyakrabban előadott verzióhoz képest az eredeti zenei anyagban esetenként magasabb hangok és még nagyobb drámaiság található. A ma általánosan ismert változat az évtizedek során újabb és újabb dívák módosításain keresztül lett a hagyomány részévé.

A Verdit megelőző korszak, a dallamos vonalvezetésű, szentimentális olasz bel canto stílus egyik kiemelkedő darabja a Lammermoori Lucia. A vígoperáiról ismert Donizetti ebbe sűrítette bele drámai tudásának legjavát. Zenéje remekül adja vissza azt a szenvedélyt és misztikus hangulatot, amely az opera alapjául szolgáló Walter Scott-regény, A lammermoori nász sajátja. Az 1819-ben megjelent mű egy 1669-es, megtörtént eseten alapul, két család ősi viszálya mozgatja a tragikus szerelmi történetet, amelynek végén az ármánykodás áldozatává lett Lucia megöli férjét, megtébolyodik, majd meghal.

November 19-én, másnap pedig ismét premier lesz, az Operában mutatja be a Magyar Nemzeti Balett a Don Quijote című nagyszabású táncművet, amelyben hetvenhat táncművész és huszonnyolc statiszta lép színpadra, tucatnál is több szólóbalerina és nyolc férfi szólista csillogtatja meg technikai tudását, és tánckari tagok is lehetőséget kapnak nagyobb szerepekre – írja az Operaház tájékoztatója. A koreográfus, a világhírű Michael Messerer mellett tizenegy betanító balettmester dolgozott a társulattal a héthetes felkészülési folyamatban.

A moszkvai születésű Messerer hosszú ideje a világ egyik legkiválóbb balett-tanára, klasszikus tanítási metódusában a műfaj legjobb orosz és a nyugati pedagógiai hagyományait ötvözi, számos neves együttesnél tartott mesterkurzust is. Több mint huszonöt éve dolgozik a Londoni Királyi Operaházban a Royal Ballet vendég balettmestereként, 2009 óta a szentpétervári Mihajlovszkij Színház vezető balettmestere. A Magyar Nemzeti Balettnél ugyancsak vendégként évek óta tart gyakorlatot, és vezette a tavalyi próbatáncot.

Az 1605-ben megjelent Cervantes-történetből már 1740-től Európa-szerte készültek balettelőadások, az utókor számára fennmaradtak közül az első jelentősebb az 1869-es Petipa–Gorszkij–Minkus-féle színrevitel. Ezt Messerer 2012-ben vitte színpadra, most pedig az Opera színpadára alkalmazza koreográfiáját. A budapesti előadás új díszletben és jelmezekkel készült, Rózsa István, illetve Rományi Nóra tervei alapján.
A színpadon hatalmas, látványos díszletek és spanyol reneszánsz kori, humoros, tradicionális jelmezek jelennek meg.