Kultúra
Dragomán-mű a diktatúra természetéről
A távirati iroda tudósítása szerint a beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott: a Miklósi Dénes által tervezett díszlet egy nyolcvanas évekbeli tömbházlakás keresztmetszete. A történet középpontjában álló családnak az válik az egyetlen céljává, hogy elhagyja az országot, de így bekerül a kommunista politikai rendőrség, a Securitate látókörébe. A rendező szerint feldolgozásra vár minden, ami nem lett az elmúlt harminc évben közbeszéd tárgyává, nem lett a mai gyermekek ismeretévé. Céljuk, hogy a fiatalok is megértsék, hogyan működött az a rendszer – tette hozzá. A nézőteret leválasztó üvegfalon kívül olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyeket erdélyi értelmiségiekről: Gál Ernőről, Kántor Lajosról, Cs. Gyímesi Éváról, Könczey Ádámról és Markó Béláról készített a Securitate. A családapát alakító Dimény Áron elmondta, szülőként is azt tapasztalja, hogy a 21. században is olyan normák szerint építi fel az életét, mint amelyekben a ’80-as években szocializálódott. „Ha ez a kollektív öntudatunkban elsikkad, fennáll annak az esélye, hogy elkezdjük ismételni a múltat. Nem szeretném, hogy a gyermekeim megéljék a diktatúra élményét” – magyarázta személyes olvasatát Dimény Áron.
