Cziffra György után szabadon

–  A Virtuózok negyedik évadának zsűritagjaként milyen tapasztalatai vannak a műsorról és a fiatal tehetségekről?

–  A tehetségkutató továbbra is megerősít abban a hitemben, hogy a Kárpát-medencében rengeteg tehetséges fiatal van. A műsornak köszönhetően ezek a fiatal tehetségek meg tudják mutatni magukat, ezáltal bemutatkozási lehetőséget kapnak. A műsor másik küldetése pedig az, hogy Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc hazájából az értékes klasszikus zene ne vesszen ki, hanem jöjjön újra divatba. Volt idő, nem is olyan rég, amikor sikk volt klasszikus zenei koncertekre járni, bérletük volt az embereknek.
A klasszikus zenére ezután valamiféle lepel került, ami kissé porossá, merevvé, meg nem értetté tette, de aki eljön egy koncertre, rájön, hogy ez nem így van. A klasszikus zene ugyanis ugyanolyan eufóriát, örömet tud szerezni, mint bármilyen más stílusú zene. Zsűritagként örülök, hogy azt a hitet, alázatot és szorgalmat jelképezhetem, ami nélkül nem működik ez a pálya. Kitartás, hit és kőkemény munka nélkül nincs siker, a zsűritársaimmal erre ösztönözzük a fiatalokat.

–  Mi a véleménye arról, hogy ez a komolyzenei tehetségkutató nemzetközivé vált a Plácido Domingoval való együttműködésnek köszönhetően?

–  Plácido Domingo megkérdőjelezhetetlen mester a zenei világban, ráadásul olyan népszerűségnek örvend, mint a popsztárok. A Virtuó­zok alapelve mindenkinek szimpatikus. Peller Mariann és csapata pedig sokat dolgozott és dolgozik ezután is azon, hogy a Virtuó­zok ismertté váljon külföldön is. A magyarországi modell jó mintaként szolgálhat: a modern látványvilághoz magas szintű szakmaiságot kell párosítani, s így fel lehet majd venni a versenyt a könnyűzenei tehetségkutatókkal. Erre azért van szükség, mert a legtehetségesebbek ezáltal lehetőséget kapnak arra, hogy akár a klasszikus zene nagykövetévé váljanak a világban, Plácido Domingohoz hasonlóan. Ez az együttműködés nagy áttörést hozhat a komolyzene jövőjét illetően. Erről nem sokat beszélünk, de ez a kezdeményezés az utolsó utáni segélykiáltás a klasszikus zenéért.

–  Várhatóan 2019 tavaszán megnyílik a Cziffra Központ. Ez az össz­művészeti kulturális intézmény roma és nem roma magyarok számára teremt közösségi teret. Művészeti igazgatóként hogyan látja a központ jövőjét?

–  Cziffra Györgyöt ugyanolyan isteni tehetségnek tartom, mint Plácido Domingot, de ő sajnos mégsem kapta meg azt az elismertséget, mint a spanyol mester, más sors adatott neki. Cziffra György a roma származása, a második világháború, az 1956-os események és fia elvesztése miatt nem tudta azt a világkarriert befutni, amit, úgy gondolom, megérdemelt volna. Ez az intézmény képes lesz egy olyan hiányt lefedni, ami jelentős: a roma kultúra szerves része a magyar társadalom kultúrájának, de nem sokat tudunk róla. Többnyire a roma zenét ismerjük, de annak is csak egy bizonyos válfaját. Roma művészetet szeretnénk megmutatni nem roma embereknek, és a nem roma művészetet szeretnénk megismertetni a roma társadalommal. Tulajdonképpen fúzióban gondolkodunk, a legmagasabb szintű szakmaisággal. Missziónk a cigány zene megmentése, a cigány származású fiatalok támogatása. Továbbá célunk olyan művész tanárokat meghívni mesterkurzusokra, akik máshol nem tanítanak, mint pél­dául Vásáry Tamás vagy Bogányi Gergely, de külföldi művészek meghívásán is gondolkodunk.

–  A Cziffra Fesztivál alapítójaként mi a legfőbb küldetése?

–  A fesztivállal 2016-ban lavinát indítottam el: az volt a célom, hogy beemeljem a köztudatba Cziffra György munkásságát. A zongoraművész halála után huszonkét évvel rendeztük meg először azt a fesztivált, amellyel sokszínű zeneművészetét kívántuk felfedezni, bemutatni itthon. Három alappillért határoztunk meg: koncertek, képzések, valamint a fiatalok felfedezése, díjazása.

–  Cziffra György zongoraművész születésének századik évfordulója lesz 2021-ben. Milyen programot tervez?

–  Nagy vágyam, hogy külföldön is rendezzünk Cziffra György Fesztivált a hazai rendezvény mintájára. Nemcsak a nagy koncerttermekben szeretnénk fellépni, de lehetne például koncerteket szervezni azokban a kis franciaországi városokban, ahol ő maga fellépett. Számos külföldi művész jelezte már, hogy számíthatunk rá. Mindezzel azt szeretném elérni, hogy Cziffra György neve is ugyanolyan fényesen csillogjon külföldön, mint Puskás Ferencé vagy Fischer Iváné.

–  Hároméves korában Cziffra György hatására kezdett zongorázni. Mi volt az, ami annyira megérintette benne?

–  Emlékfoszlányaim vannak csupán, de az érzésre tisztán emlékszem: Liszt Ferenc Magyar rapszódiáit hallgattam a zongoraművész autentikus előadásában, ami teljesen elvarázsolt kisgyerekként. Cziffra György autodidakta módon tanult meg zongorázni, játéka szabad és fantáziadús, ugyanakkor van benne elegancia, tűz és jó értelemben vett zsiványság. Érdekes, hogy édesapám jazz-zongorista, otthon az ő játékát is rengetegszer hallottam, de az annyira nem érintett meg, mint a klasszikus zene. Minden este azért imádkoztam, hogy mire felkelek, nőjenek meg a lá­baim, hogy elérjem a zongora pedáljait – a hangszerhez való kötődésem ekkor kezdődött. A zongorára azóta is társként, s nem eszközként tekintek.

–  Magyarország Érdemes Művésze kitüntetésben részesült már­cius 15-én. Hova sorolja művészeti pályáján ezt az elismerést?

–  Zongoraművészként a zene a hitvallásom, s természetesen nem a díjakért zongorázom, viszont rendkívül nagy megtiszteltetés, és erőt ad, hogy harminc éves korom alatt olyan díjakat ítéltek nekem oda, ami másoknak életműdíj – ezt nem győzöm elégszer megköszönni azoknak, akik gondoltak rám. Ez az állami kitüntetés intő jel is arra vonatkozóan, hogy azt kell folytatnom, amit eddig csináltam. Sőt, még többet kell dolgoznom, sok mindent kell felvállalnom, amit más nem vállal fel.

–  Milyen fellépései, koncertjei lesznek a nyáron?

–  Rengeteg lesz: nagy szabadtéri koncertet adok a tavalyi és tavalyelőtti évhez hasonlóan, azonban a ZEnergia most új helyszínen, új koncepcióban valósul meg, s nem a Bazilika előtti téren – de erről többet nem árulhatok el. Harminc éves leszek szeptemberben, nemzetközi turnéra indulok, aminek húsz állomása lesz. A koncert első állomása Budapesten lesz a MOM Kulturális Központban, de adok koncertet Argentínában, Kolumbiában, Kanadában, Kínában és Európa számos országában. Mindemellett két lemezt is készítek: felveszem Chopin és Liszt összes zongoraversenyét. Június közepén pedig a Győri Balettel közösen készítünk egy különleges előadást.

–  Lesz ideje a fellépések mellett pihenni, nyaralni?

–  Nem jellemző, hogy nyaralok. A nyaraim hat-hét éve úgy telnek, hogy a Snétberger Zenei Tehetség Központban tanítok, ahol hátrányos helyzetű roma tehetségeket oktatunk. Ez egy hathetes intenzív mesterkurzus festői környezetben, a Balatonon. Büszke vagyok arra, hogy itt minden évben van olyan növendékem, aki felvételt nyer a Zene­akadémiára.