Kultúra

Csodagyerekből világhírű művész

A forradalom után emigrált, de mindvégig magyar maradt

Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Édesapja Vásáry József kisgazdapárti politikus, parlamenti képviselő volt.

Vásáry Tamás 20170820
(Fotó: Varga Imre)

Csodagyerekként indult: ötévesen hallás után zongorán eljátszotta Boccherini híres menüettjét, kilencévesen pedig már szólóestet adott Chopin műveiből. Rövid ideig Dohnányi Ernő tanítványa is volt. Tizenkét évesen vették fel a Zeneakadémiára, 1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, a Zeneakadémián húszévesen végzett, a példaképének és második apjának is tekintett Kodály Zoltán asszisztense lett a Szolfézs Tanszéken – olvasható az MTI portréjában.

Az 1956-os forradalom leverése után szüleivel emigrált, Svájcban telepedtek le. Két évvel később Londonba hívták, ahol Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével hódította meg a közönséget. Zongoraművészként elsősorban Liszt-, Chopin-, Mozart-, Brahms-, Debussy- és Rahmanyinov-zongoradarabok interpretálásával és rögzítésével szerzett hírnevet.

A legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte. Élete első hangversenyén egy zongorista-karmester dirigálta, akkor határozta el, hogy karmester is lesz. E vágya a hetvenes évek elejétől valósult meg, azóta már több mint száz zenekarral dolgozott, a legnagyobb fesztiválok vendége volt. Elmondása szerint vezénylés közben karmesternek, zongorázás közben zongoristának, a zongora mellől vezényelve pedig egyszerre mindkettőnek tartja magát. Azt vallja, hogy a dirigálás aktívan tart a szellem, az értelem és az érzelem terén.

Vásáry Tamás 1979 és 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989 és 1997 között a Bournemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt. A Deutsche Gramophonnál és a Hungarotonnál szinte az egész zongora- és zenekari irodalmat lemezre vette. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart. 2015 óta a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek fő-zeneigazgatója.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1951-ben Liszt-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át. Kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést. 1988 óta a londoni Royal College of Music, 1992 óta a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, birtokosa a francia művészetek érdemrendje tiszti fokozatának.

Az első magyar művészként ő vehette át az UNESCO Mozart-érmét. 2014-ben a Nemzet Művésze címmel ismerték el, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a nevét viselő ösztöndíjat hozott létre. Ő maga 2017-ben alapítványt hozott létre a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására. Könyvet is írt A zenén túl címmel, míg A szavakon túl címmel verseskötetet publikál. Üzenet címmel jelentette meg életregényének első két kötetét.