Kultúra
Chagall-kód a magyar forradalomra
Megérkezett a hazánkban még sosem látott litográfia a Nemzeti Múzeumba, ahol egy ’56-os tematikájú tárlaton látható majd

Megérkezett Budapestre és tegnap a Nemzeti Múzeumban kicsomagolták a sajtó jelenlétében azt a hazánkban még sosem látott Marc Chagall-litográfiát, amely az intézmény június 23-tól látható, Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című kiállításán szerepel majd. Az Anya gyermekével című grafikáról a távirati irodának Csorba László megbízott főigazgató elmondta: az 1956-os keltezésű alkotáson minden európai ember számára érthető szimbólumrendszer látható – egy békegalamb óvja a gyermekét ölelő anyát az égő város mellett, ez egyértelműben a magyarországi forradalmi események hatására született. Arra is emlékeztetett a múzeumvezető, hogy Chagall, a 20. század egyik legnevesebb képzőművésze a születőben lévő Szovjetunióból költözött Párizsba, de ez az élmény nem devalválta benne a forradalom eszméjét, így felismerte a magyarok – éppen a szovjetek ellen folytatott – szabadságküzdelmének lenyűgöző erejét. Az intézményvezető hozzátette, a litográfiát a nizzai Musée National Marc Chagall kölcsönözte, és a Nemzeti Múzeum művészettörténésze, Gödölle Mátyás hosszú kutatás után bukkant rá a nizzai intézmény katalógusában, mivel hollétéről nem volt ismeretük a magyarországi szakembereknek.
Csorba László arról is beszélt, hogy olyan kiállítást állítottak össze az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára, amely sajátos párbeszédet jelenít meg 1956-ról szóló képzőművészeti alkotások és történeti tárgyak segítségével. Felidézte, hogy Sümegi György művészettörténész az elmúlt évtizedekben a forradalmat megjelenítő alkotásokat kutatta, és hatalmas kollekciót gyűjtött egybe, ezt a több mint háromszáz darabot számláló gyűjteményt a Nemzeti Múzeum néhány éve megvásárolta, már azzal a szándékkal, hogy kiállítást rendezzen belőle. Azonban nem csak magyar alkotókra hatott a forradalom, mint látható, külföldieket is megérintettek az események – tette hozzá.
A tárlat koncepciója szerint egy klasszikus képzőművészeti gyűjtemény látható majd, más intézményektől kölcsönzött műalkotásokkal kiegészítve. Mindezekhez a kontextust a múzeum történeti tárgyaiból válogatott installáció teremti meg. A Múzeumkertben például egy T–34-es harckocsi is ki lesz állítva – megidézve, ahogy annak idején betörtek a parkba a szovjet tankok.