Cérnával szőtt színes álmok

A társadalmi rétegek közötti átjárhatatlanság problémájával persze máshol is találkozunk, de Indiára hatványozottan igaz, hogy százmilliók sorsa dől el abban a pillanatban, amikor világra jönnek. Az évezredes vallási hagyományokon nyugvó, rendkívül bonyolult kasztrendszer a gyarmati idők társadalmi, illetve gazdasági fejlődésének nyomait is viseli. A kasztok határa áthághatatlan. Legalábbis a négy nagy kaszté. Az ennek alapján kinyilatkoztatott egyenlőtlenség a mai napig meghatározza minden indiai életét, és ahogy azt a filmben is láthatjuk, felülírja a legmélyebb érzelmeket. Rohena Gera mozija tűélesen adja vissza mindezt úgy, hogy közben kirajzolódik: az ott élő nőknek mennyire korlátozottak a lehetőségeik.

Sajnálatos, hogy a hazai filmforgalmazó nem hagyta meg az alkotás eredeti címét. A Sir, azaz Uram ugyanis telitalálat: a film üzenetét éppúgy kifejezi, mint a párbeszédek felépítését.

A történet napjaink indiai nagyvárosában, Bombay-ben játszódik. Egy gazdag család házában szolgál Ratna (Tilotama Shome, aki az Esküvő monszun idején, valamint Az idő árnyai című filmben szerepelt), a szegény családból származó fiatal, kitaszított özvegy, akinek azért kellett falujából a városba feljönnie, hogy eggyel kevesebb éhes szájat kelljen otthon etetni.

Főz, mos, takarít, bevásárol, ha kell, és mindezt láthatatlanul teszi. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben próbál boldogulni. Húgának a tandíját fizeti és varrni tanul, minden álma, hogy divattervező legyen. Vele ellentétben Ashwinnek (Vivek Gomber, aki A mumbai ítélet című drámában tűnt fel), a jómódú család fiatal örökösének bár látszólag mindene megvan, mégis boldogtalan.

Épp azon a ponton kapcsolódik be a film az életébe, amikor a férfi a meghiúsult esküvőjéről New Yorkból tér haza – az oltár előtt hagyta faképnél a menyasszonyát, mivel a nő megcsalta. Az érzékeny, szorgalmas, jobb jövőt remélő és ezért tenni is akaró Ratna és Ashwin egy lakásban él, mégis egy világ választja el őket.

Egyedül Ratna érzékeli ura boldogtalanságát. Az egyre hosszabb és bensőségesebb beszélgetések alkalmával szép lassan, csendesen, észrevétlenül kerülnek egyre közelebb egymáshoz. Majd a férfi fogalmazza meg a film kulcsmondatát: mindenkinek joga van az álmaihoz – még a szegény szolgálólánynak is.

A szinte végig a lakásban játszódó film tulajdonképpen egy dramaturgiailag jól felépített, fájdalmas kamaradráma. A rendezőt külön dicséret illeti a főszereplőket elválasztó falak, a színes indiai élet, utcák, bazárok, autentikus zene és tánc bemutatásáért, illetve a visszafogott, de sokatmondó párbeszédekért, amelyekben a metakommunikáció is fontos szerepet kap.

A dráma egyszerűen, finoman, manírok nélkül ábrázolja két magányos ember érzelmi vívódásait, beteljesületlen szerelmét úgy, hogy közben mindvégig képes fenntartani a jó értelemben vett feszültséget – ettől válik igazán átütő erejűvé.

A befejezés pedig egyszerre nagylelkű és drámai.

A film tavaly a cannes-i filmfesztivál Kritikusok Hete szekcióban mutatkozott be, és számos nemzetközi fesztiválon nyert díjat.

Tű, cérna, szerelem (Sir)
Indiai–francia dráma, 99 perc, 2018.
Rendezte: Rohena Gera
10/9