Bronzszobrok készülnek ötvenhatos hősök emlékére

Pogány Gábor Benő 1962-ben született Szolnokon, három fiúgyermek édesapja. 1982-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán kapott diplomát. Mestere Somogyi József volt. 1987 óta mutatja be munkáit világszerte egyéni és csoportos tárlatokon. Számos köztéri szobra áll a világ több pontján. Szolnokon él és alkot. 2002 óta a Szolnoki Művészeti Egyesület elnöke. Legbüszkébb az Aba-Novák Vilmosról készült egészalakos szobrára, amelyet tavaly augusztusban avattak fel Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhely bejáratával szemben.

Pogány Gábor Benő szerint még senki nem készített szobrot a híres lengyel költőről Magyarországon, aki 1956-ban Budapesten köszöntötte a felkelőket, Lengyelországban csupán egy szobor tiszteleg emléke előtt. A mintegy hetven centiméter magas művet a Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébániatemplom oldalában található 1956-os emlékmű melletti szoborparkban állítják majd fel. A parkban a világirodalom 1956 vonatkozásában jelentős alakjainak állítanak emléket, a már látható Albert Camus francia írót ábrázoló szobor mellett az idén még Hannah Arendt zsidó származású amerikai filozófus-író szobrát is felállítják.

Ungár József, az úgynevezett balatoni fiúk vezéralakja 1951-ben hozta létre a Magyar Partizánszövetséget, majd a Magyar Nemzetvédelmi Szövetséget. Egy második világháborús bunkerben talált fegyverek miatt letartóztatták, majd halálra ítélték. A róla készült, szintén hetven centiméter magas bronzszobrot Balatonalmádiban lehet majd megtekinteni.

A kilenc ősi magyar kutyafajtáról készített szobor-együttest a művész

Pogány Gábor Benő nagy gyakorlattal rendelkezik bronzszobrok készítésében. A kilenc ősi magyar kutyafajtáról készült bronzszobor-együttesét az ismét önállóvá vált Állatorvostudományi Egyetem kisállatklinikája előtt állították fel július elején.

A szobrász az MTI-nek elmondta, saját ötlete volt, hogy mind a kilenc ősi magyar kutyafajtáról – puli, pumi, mudi, magyar vizsla, drótszőrű vizsla, magyar agár, erdélyi kopó, kuvasz és komondor – szoboregyüttest készítsen. Elmondása szerint az ötlet még kutyatenyésztőként, három évtizede fogant meg a fejében, a megvalósításába akkor foghatott bele, amikor tavaly augusztusban Sótonyi Péter, az állatorvosi egyetem akkori dékánja, jelenlegi rektora és L. Simon László politikus, József Attila-díjas magyar író, költő, vállalkozó a kezdeményezés mellé állt.

A projekt egyediségét mutatja, hogy bár a századfordulón több magyar szobrász megmintázott egy-két kutyaszobrot, amelyek a Vajdahunyadvárban és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban láthatóak, Pogány Gábor Benő az első, aki mind a kilenc ősi magyar kutyafajta szobrát elkészítette.

Az MTI kérdésére felidézte, az alkotás során használt fényképeket is, főleg azért, hogy a szőrstruktúrát közelebbről is megfigyelhesse. Munkái nem naturalista szobrok, mert bár ránézésre olyanok, mint a valódi állatok, de „át vannak írva szobrásznyelvre”. Egyedüli nehézséget az idő rövidsége jelentette számára az alkotás során, hiszen mindössze harminc nap állt rendelkezésére a kilenc szobor elkészítésére.

Az életnagyságú művek a terveknek megfelelően az Állatorvostudományi Egyetem kisállatklinikája mellett kaptak helyet. A szobrok egy tizenhárom méter átmérőjű kör közepe felé „néznek”, a kör közepén egy mintegy három méter átmérőjű ülőalkalmatosság található, azon belül másfél-két méteres, nemzetiszínben pompázó virágágyás.

Pogány Gábor Benő elmondta: kezei alól több, kutyáról készült kisplasztika is kikerült korábban. Először az első Magyarországon rendezett Európa Kutyakiállításra (1993) készített kutyaszobrot, a rendezvény akkori logóállata a puli volt és tiszteletdíjként adták át a bíráknak az alkotásait. Ezt követően egy magyar vizslát formázott meg, majd az Erdélyi Kopó Klub kiállítására születtek újabb munkák az ember hűséges társáról.

Az Országgyűlés 2004. április 19-én hozott határozatában a védett őshonos állatfajtákat, köztük a kilenc ősi magyar kutyafajtát nemzeti kinccsé nyilvánította.