Kultúra
Borzalmak virágai a táborvilágból
Gulag-előadást mutat be Földes László „Hobo” a Nemzeti Színház kistermében
Zenés monodrámát mutat be a Nemzeti Színház az igazgató, Vidnyánszky Attila rendezésében, az előadás Földes László „Hobo” írása és válogatása alapján, a Gulagra hurcoltak verseiből, novelláiból, történeteiből készült.
A november 12-i premiert beharangozó, tegnapi sajtótájékoztatón Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a Gulag-emlékbizottság tagja elmondta: a Gulag-emlékévet mintegy másfél évvel ezelőtt indították el, és a jövő év elejéig fog tartani. A távirati iroda tudósítása szerint arra is rámutatott, hogy igyekeznek minél többféle módon emlékezni, a fiataloknak is üzenetet közvetíteni.
Vidnyánszky Attila felidézte, hogy tizenöt éve dolgozik együtt Hobóval, tizenkét produkciót hoztak létre közösen. Kiemelte, hogy micsoda missziót hajt végre évtizedek óta Hobo, aki az elmúlt hetekben is tizennyolc előadásos turnén volt Hargitától a Partiumig, játszotta a Halj meg és nagy leszel című produkciót, József Attila- és Ady-estjét.
A most készülő darabról elmondta: a Gulag-előadás ötlete már Debrecenben megszületett, s hosszú előkészítő folyamaton vannak túl. Elárulta, hogy januárban a Kárpátalján vendégszerepelnek vele, de sok helyen látható majd szerte az országban és a külhoni területeken is.
Hobo arról beszélt, hogy mindig is foglalkoztatta a téma, s az 1990-es években Viszockij megrázó dalain keresztül még közelebb került hozzá. Emellett 1965-ben olvasta Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című regényét, amely a Gulagról szól, az 1970-es években pedig A Gulag szigetcsoport című könyvét. Azóta állandóan foglalkozik a témával, és elhatározta, hogy elmegy a táborok vidékére.
Az előadás dramaturgjával, Kozma Andrással utazott el Permbe, a 36-os tábor romjaihoz, s ott döntötte el, hogy színdarabot ír a témáról. Hangsúlyozta, hogy a művészet ilyen borzalmas körülmények között is megszületik, ezért lett A Gulag virágai az előadás címe. Úgy gondolta, nem a borzalmakról, a reménytelenségről ír, hanem inkább arról, hogy ilyen körülmények között is milyen barátságok, művészeti alkotások, versek, dalok születnek. Felidézte Vaszil Sztusz ukrán költő történetét, aki a verseit a feleségével juttatta ki a táborból.
A teátrumban lévő Kaszás Attila Teremben látható előadásban Hobo mellett Rácz József és zenészként Pál Lajos szerepel, a díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub.
A darab története szerint a szovjet hadsereg által megszállt területen megszületik egy kisfiú, akit családjával együtt a Gulagra hurcolnak, ahol 1960-ban egy november 7-i ünnepségen kell a tábor rabjainak előadniuk. Elhangzanak a Gulag fájdalmas és gyönyörűséges, néha humoros versei, történetei, a kommunista realizmus csasztuskái, indulói és jelszavai, közben a néző elé tárul az a fantasztikus művészi teljesítmény, amelyet a Gulagra hurcolt emberek hoztak létre.
A november 12-i premiert beharangozó, tegnapi sajtótájékoztatón Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a Gulag-emlékbizottság tagja elmondta: a Gulag-emlékévet mintegy másfél évvel ezelőtt indították el, és a jövő év elejéig fog tartani. A távirati iroda tudósítása szerint arra is rámutatott, hogy igyekeznek minél többféle módon emlékezni, a fiataloknak is üzenetet közvetíteni.
Vidnyánszky Attila felidézte, hogy tizenöt éve dolgozik együtt Hobóval, tizenkét produkciót hoztak létre közösen. Kiemelte, hogy micsoda missziót hajt végre évtizedek óta Hobo, aki az elmúlt hetekben is tizennyolc előadásos turnén volt Hargitától a Partiumig, játszotta a Halj meg és nagy leszel című produkciót, József Attila- és Ady-estjét.
A most készülő darabról elmondta: a Gulag-előadás ötlete már Debrecenben megszületett, s hosszú előkészítő folyamaton vannak túl. Elárulta, hogy januárban a Kárpátalján vendégszerepelnek vele, de sok helyen látható majd szerte az országban és a külhoni területeken is.
Hobo arról beszélt, hogy mindig is foglalkoztatta a téma, s az 1990-es években Viszockij megrázó dalain keresztül még közelebb került hozzá. Emellett 1965-ben olvasta Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című regényét, amely a Gulagról szól, az 1970-es években pedig A Gulag szigetcsoport című könyvét. Azóta állandóan foglalkozik a témával, és elhatározta, hogy elmegy a táborok vidékére.
Az előadás dramaturgjával, Kozma Andrással utazott el Permbe, a 36-os tábor romjaihoz, s ott döntötte el, hogy színdarabot ír a témáról. Hangsúlyozta, hogy a művészet ilyen borzalmas körülmények között is megszületik, ezért lett A Gulag virágai az előadás címe. Úgy gondolta, nem a borzalmakról, a reménytelenségről ír, hanem inkább arról, hogy ilyen körülmények között is milyen barátságok, művészeti alkotások, versek, dalok születnek. Felidézte Vaszil Sztusz ukrán költő történetét, aki a verseit a feleségével juttatta ki a táborból.
A teátrumban lévő Kaszás Attila Teremben látható előadásban Hobo mellett Rácz József és zenészként Pál Lajos szerepel, a díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub.
A darab története szerint a szovjet hadsereg által megszállt területen megszületik egy kisfiú, akit családjával együtt a Gulagra hurcolnak, ahol 1960-ban egy november 7-i ünnepségen kell a tábor rabjainak előadniuk. Elhangzanak a Gulag fájdalmas és gyönyörűséges, néha humoros versei, történetei, a kommunista realizmus csasztuskái, indulói és jelszavai, közben a néző elé tárul az a fantasztikus művészi teljesítmény, amelyet a Gulagra hurcolt emberek hoztak létre.