Biztató jövőkép a velencei biennálén

Peace on Earth! (Békét a világnak!) címmel Várnai Gyula és Petrányi Zsolt munkája a május 13-án kezdődő Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában azt vizsgálja majd, mit jelent a világbéke, mit gondoltak erről egykor, és miként lehet megvalósítani most – hangsúlyozta a magyar kiállítás tegnapi beharangozó sajtótájékoztatóján a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter a távirati iroda tudósítása szerint arról is szólt, hogy kiemelt fontosságú a részvételünk, az idei megjelenésre a kormány 64,8 millió forintot biztosított.

Fabényi Julia, a Velencei Biennále nemzeti biztosa és a részvételt koordináló Ludwig Múzeum igazgatója felidézte, hogy az idei magyar kiállítás pályázatának kiírására tizenkét pályamű érkezett be. Petrányi Zsolt kurátor emlékeztetett arra, hogy a látogatók viszonylag rövid idő alatt járnak végig rengeteg tárlatot, sok információ éri őket, a szlogenjük ebben a közegben releváns felvetés lehet, amely megragadhatja a közönség figyelmét. A projekt egy biztató jövőkép lehetőségére szeretné ráirányítani a figyelmet, azt üzenve, hogy a zavaros jelenben is lehet helye a pozitív utópiáknak. A kiállítás referenciaként múltbeli utópiákat használ, azzal a céllal, hogy a jövő dilemmáira figyelmeztessen – mutatott rá. A november végéig látható tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó PEACE ON EARTH! neonfelirat, amelyet újragyártottak, és az installáció része a hatvanas-hetvenes évek sokezer kitűzőjéből épült szivárvány is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol, de számos más videó is helyet kapott a tárlaton. Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Christine Macel főkurátor az idei Viva Arte Viva című központi kiállításba beválogatta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először kerül magyar alkotás a főkurátori válogatásba. Előbbi alkotónak a Vető Jánossal az 1970-es évek végén készített fotótablói lesznek láthatók, Csörgő Attila munkái pedig a művészet metafizikus megközelítését kutató szekcióban kapnak helyet.