Kultúra

Bemutatták a Zeneakadémia felújított orgonáját

A kilenc éven át tartó munka eredményeként felújított orgonában megjelennek a modern orgonaépítészet vívmányai is

Október 22-én, az intézményalapító Liszt Ferenc születésnapján rendezendő ünnepélyes koncerten szólal meg újra a budapesti Zeneakadémia nagytermében a felújított Voit-orgona, amelyet pénteken mutattak be Budapesten.

Zeneakadémia orgona
Fotó: Bodnár Patrícia

Az 1907-ben épült Voit-orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg, a hangszer négy manuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal.

A megújult orgona az európai örökség és a világörökség része, az orgonatörténet olyan pillére, amely nélkül orgonakultúráról és klasszikus-zenei kultúráról beszélni nem lehetne - hangsúlyozta Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a hangszert bemutató sajtótájékoztatón, pénteken.

A rektor kiemelte, hogy Magyarország újabb kinccsel gazdagodott, amely példaértékű lehet a világ számára is, hiszen ez a hangszer az oktatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű és a jövő muzsikusait is inspirálni fogja. Vigh Andrea emlékeztetett, hogy a Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, az intézmény főépületének rekonstrukcióját követően tűzte ki célul a nagyteremben található, de az 1960-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását az eredeti helyére.

Lakatos Gergely, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Audiovizuális és Színháztechnikai Osztályának vezetője, az orgonaprojekt vezetője felidézte, hogy a rekonstrukció ötlete Szabó Balázs orgonaszakértő fejéből pattant ki, s 2008 körül kezdték el a kutató munkát az eredeti hangszer feltérképezésére. A magyar kormány 2014-ben döntött arról, hogy 800 millió forinttal támogatja a projektet, amelyet ekkor tudtak ténylegesen elkezdeni. 

A rekonstrukciót a nemzetközi közbeszerzési eljárás eredményeként a német Johannes Klais Orgelbau és magyarországi partnere, az Aeris Orgona Kft. végezte az egyetem orgona tanszakának tanáraiból, műszaki és gazdasági szakembereiből álló szakértői bizottság felügyelete mellett. Az orgonaszakértői feladatokat Szabó Balázs látta el Fassang László orgonaművésszel, a Zeneakadémia orgona tanszakának vezetőjével, a projekt szakmai vezetője pedig Lakatos Gergely főmérnök volt. Európában a budapesti a harmadik felújított és működő hangversenytermi Voit-orgona. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem.

A kilenc éven át tartó munka eredményeként felújított orgonában megjelennek a modern orgonaépítészet vívmányai is, például a hangszínkombinációk kezelését megkönnyítő számítógépes rendszer. A hangszer lehetőséget ad a teljes orgonairodalom koncertszerű megszólaltatására, beleértve az orgonát alkalmazó zenekari, kórus- és kamaraműveket, így a növendékek a legmagasabb szinten sajátíthatják el az orgonaművészet mesterségbeli fogásait. 

Az október 22-i Orgonaavatón Erkel, Liszt, Kodály, R. Strauss és Reger alkotásai mellett Szathmáry Zsigmond orgonista-zeneszerző erre az alkalomra írt szimfonikus orgonaversenye is elhangzik Ruppert István, Szabó Balázs, Pálúr János és Fassang László előadásában. A műsort a Bartók Rádió és az M5 tévécsatorna élőben közvetíti, az Eurovízió és az Eurorádió rádió- és televízióállomásai pedig felvételről sugározzák. A rendezvény a Zeneakadémia Facebook oldalán is követhető.

(Képünk illusztráció)