Bemutatják az Ének a búzamezőkről restaurált változatát az Urániában

A júliusra elkészült felújítási munkálatokról szólva Gazsy Csaba, a Focus Fox Stúdió főrestaurátora az MTI-nek elmondta, hogy tucatnyi ember mintegy négy hónapot - a tervezettnél legalább egy hónappal többet - dolgozott a restauráláson, egyenként tisztítva meg és újítva fel a film mintegy 120 ezer képkockáját. Sok esetben hiányoztak részei egy-egy képkockának, ilyenkor a szomszédos képkockákról pótolták ki a hiányt.

A szakember a nehézségeket említve elmondta, hogy annak idején a film forgatásakor nem állt a stáb rendelkezésére megfelelő nyersanyag, nagy mennyiségben használtak fel maradék filmeket, ezért rendkívül egyenetlen a kész alkotás struktúrája. 

"Nagyon zajos és rendkívül szépen kiexponált képek követik egymást" - hangsúlyozta Gazsy Csaba, hozzáfűzve, hogy ezek kiegyenlítése nagy szakmai kihívást jelentett. 

A restaurátor kiemelkedő nehézségként idézte fel, hogy a film készítőinek kísérletezése miatt bizonyos részek esetében - mint például az egyik álomképeket mutató jelenetben, ahol rengeteg villogó fényt, stroboszkópot használtak fel - az egymást követő képkockák teljesen különbözőek, például az egyik kiégett, míg a következő teljesen sötét. Ilyenkor egy-egy filmhiba, kosz eltávolításakor nem lehetett a szomszédos képkockákra támaszkodni, "őrületes kézimunkára", saját pótlásokra volt szükség.

A restaurált film DVD-bemutatójával egybekötött szerdai eseményen 16 órától a közönség megtekintheti Csoóri Sándor és Hanák Gábor 1988-as életmű-beszélgetésének egy részletét is. A forrásértékű beszélgetésben az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára számára Szőts István mintegy 10 órában idézte fel életét, filmjeinek keletkezését, megvalósulatlan terveit.

A kiadványra ebből a filmre vonatkozó 46 perces anyag került, emellett helyet kapott a lemezen Szőts István 1955-ben forgatott Kövek, várak, emberek című, Hollókő egy napját, népszokásait megörökítő dokumentumfilmje is. A filmről szóló szakmai beszélgetést követően a restaurált digitális mozikópia díszvetítése 17 órakor kezdődik, az eseményt Szőts Istvánné Gyenes Mária és Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára nyitja meg.

A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült alkotásban az első világháborús hadifogságból hazatért Ferenc szörnyű titkot rejteget: hadifogolytársa, Rókus halálát ő okozta, mert megtagadta tőle az utolsó falat kenyeret. Otthon, kisfia érdekét is szolgálva elveszi Rókus özvegyét. A földek ugyan összeboronálódnak, de Péterke halálakor Ferenc bevallja Etelnek "bűnét". Hiába derül ki közben, hogy Rókus él, az asszony tudata elborul, egy szektába menekül, majd a mocsárba öli magát.

Szőts István Móra Ferenc-regényből készült iskolateremtő filmjének megoldásai betiltása ellenére is ikonikus hatást gyakoroltak a hatvanas évek modernista filmnyelvére. Az eget és földet összekötő, lelkiállapotot is kifejező alsó gépállású totálokon, a Makay Árpád nevéhez fűződő legendás külső kompozíciókon keresztül valósult meg Szőts István "kozmikus film" eszméje - olvasható a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet MTI-hez eljutatott közleményében.