Kultúra

Bekebelez a Tárkány Művek új albuma

Lemezkritika

Különleges válogatással jelentkezett nemrég a népzenei hagyományokhoz erősen kötődő, mégis kísérletező, új improvizatív nyelvet létrehozó fiatal formáció, a Tárkány Művek. A zenekar Őszi vázlatok című lemezéről elmaradtak a slágerek, helyettük a mélyebb, bensőségesebb, merengő dalok kerültek a fókuszba. Ebben a magyar népzene és a dzsessz ötvözésének mestere, a már-már műfajteremtő muzsikus, Dresch Mihály volt a segítségükre.

A lemezre a csapat két tavalyi koncertjének legjobban sikerült dalai kerültek fel, amelyeket az egyedi, rögtönzött, s mindenekelőtt a közönség rezdüléseire reflektáló szólók tettek igazán érdekessé.

Nem meglepő az inkább befelé mutató, lassabb szerzemények prioritása, hiszen ezek tökéletesen alkalmasak egy intim klubkoncert, s nem mellesleg a zenészek elmélkedő hangulatának megágyazására. Mindemellett egy ilyen koncert a közönséggel való sajátos szimbiózis kialakításának legjobb és legeredményesebb módja.

Objektum doboz

Az albumindító dal Pilinszky Őszi vázlatának Tárkány-változata, amely Paár Julianna csontig hatoló énekével, Dresch könnyeden előadott, mégis súlyos gondolatokat közvetítő fuhun játékával (A'fuhun' Dresch Mihály alkotta kifejezés. A zenész egy kínai piacon vásárolt egy ősi furulyát. Azt már az első próbálgatások alkalmával hallotta, hogy gyönyörűen szól ez a hangszer, mélyebben és testesebben, mint a magyarok által használt furulyák. Az instrumentumot aztán a maga által kigondolt billentyűzettel látta el, ettől a furulya úgy néz ki, mint egy klarinét. Ez a fuhun.) univerzális nyelve lehetne nemzetünknek, nemcsak az ismert költői sorok, hanem zenei tradícióink, közös kódjaink, a bennünk eredendően meglévő dallamkincs miatt. Tárkány-Kovács Bálint zenei átdolgozása mindannyiunk számára ismert, világos kód, amelynek hallgatása közben – ahogy Pilinszky írja „riadtan elszorul szíved”. Elszorul, érez, könnyez...

A bőgő és a brácsa húzása, a fuhunt épp hogy életre keltő meleg levegő, az elcsukló énekhang, a lábfejekre meredt, külvilágot kizáró tekintetek - a magunkba nézés pillanatai ezek. Együtt a zene és a lélek.

Az Öreg ház ballada a szaxofon és a cimbalom édes-bús párbeszéde, Dresch Mihály szerzeménye, a Városban visszatérő dzsesszes dallamhangulatainak zaklatottságát a fájdalmas, már-már zokogásba hajló ének teszi teljessé. Fúvom az énekem de nem jó kedvemből/csak a bú fuvassa szomorú szívemből – hangzik a népköltés a Bánat, bánat című dalhoz, amelyben a hiány, a nélkülözés fájdalma válik hangsúlyossá. A Címe sincs pedig hamisítatlan Tárkány Művek-dal, játékos, lüktető, kacér, eredeti.

A Barna Jani balladájának zenei alapjául szolgáló John Coltrane a lemezen elhangzó felvezető szerint igen fontos forrása a zenekarnak. A Lonnie's Lament-re egy észak-mezőségi ballada szövege került. Paár Juliannától megtudjuk, hogy a dallamot egy buzai asszonytól, Takács Anna nénitől tanulta.

tárkány