Bejárás Beregszász körül

Különleges falpillérrendszer erősíti  (a szerző felvétele)

Amikor 1519-ben X. Leó pápa főesperesség rangjára emelte a Szent Kereszt egyházat, már második éve futótűzként terjedt Európában Luther Márton történelemformáló hitvallása. A reformáció eljutott Felső-Magyarországon keresztül Erdélybe és a Dunántúlra is, főleg a német ajkú lakosság körében. Később, 1533-tól fogva hasonló úton-módon hatott a népre Kálvin működése. Beregszász népe több irányba is fordult hitéletében: először a lutheránussá lett hívek rontottak a Szent Kereszt-templomra, törték össze az oltárait és kegytárgyait, később a helvét pártiak csaptak össze a pápistákkal. Az 1540-es évek végétől református zsinatok sorát tartották a szentegyházban, ahol a vallási izgatás nem egyszer vérengzésbe torkollott, és amelyet végül 1688-ban visszakaptak a katolikus hívek, a protestánsok pedig 1715-ben királyi engedéllyel emeltek imaházat maguknak. A katolikus templom szentélyével szemközti Bethlen utcában találjuk a reneszánsz formájú kastélyt, amelyet 1629-ben építtetett Bethlen Gábor fejedelem. Inkább afféle udvarház hosszúkás alaprajzzal, a belső udvarra néző főhomlokzat grádicsos, oszloprendes tornáccal. Az építmény 1633-ban I. Rákóczi György birtokai közé került, későbbi tulajdonosa, II. Rákóczi Ferenc is épített rajta, a fejedelem bronzból öntött dombormívű emléktáblája a falon látható. Ma szakiskola működik benne, meg egy szerény helytörténeti múzeum.

Bereg-Ardó (Ardov, Csepivka) két kilométerre északnyugatra fekszik a megyeközponttól. Beregszászhoz tartozott 1899-ig Végardó néven. Az 1335. évi pápai dézsmajegyzékben olvasható először Ordow alakban, a helynévből következtethetően Árpád-kori eredetű királyi erdőóvók – ardók – lakták, később szász telepesekre utaló Zaazardo néven is felbukkant. A község egy 1364-ben keltezett okirat szerint Erzsébet királyné – I. Lajos király hitvese – birtoka. Gyakran tartottak itt vármegyei és nemesi gyűléseket a 14. században. Az 1500-as évek elején a podóliai herceg, Koriatovics Tódor családjára szállt a település, aki szláv hagyomány szerint a mai Kárpátaljára negyvenezer családot telepített be. Ardó protestáns lakosai 1610-ben hozták létre gyülekezetüket. A falu nyugat–keleti irányú főutcájával párhuzamosan, kis térségen áll a 13. század végén épült templom. A keletelt apszist lezáró falban már korai csúcsíves ablak, a déli oldalon még félköríves, tölcsérbélletű román kori ablak látható. Egyszerű faragott kőbordás profilú a szentélyt átívelő keresztboltozat. A hajó déli oldalán volt az utóbb befalazott bejárat, fölötte két magas, 14. század eleji ablak van. A reformátusoké lett 1645-ben, mennyezetét festett kazettás fafödém fedte, de a 19. századi leégése óta simára vakolt. Csúcsos fa tornyot készítettek mellé, a későbbi téglaépítésűben – amelyen keresztül beléphetünk – két, 1692-ben és 1802-ben készült harang lakik.

Hét kilométerre található Bereg­déda (Gyedovo), túlnyomó részt ma is magyarok lakják. A helység neve személynévi eredetű, első említése 1353-ban történt, a 15. században Hunyadi Mátyásé és Szilágyi Erzsébeté volt, 1484-ben Corvin János kapta örökségként. A község magaslatán álló templom a késő román korban épült, eredeti titulusa ismeretlen. Különös alaprajza, robosztus támpilléres falai a korabeli lovagrendi (johannita) egyházak védelmi és formajegyeit idézik; keresztes lovagokban nem volt hiány akkortájt e vidéken. Ellentétben Ardóval, itt a középkorban épült a nyugati torony, három emelet magas, öles vastagságú, lőréses falával bizonyára jó őrző-védő objektum volt. A keresztboltozatú apszis keleti és déli falán 13. századi típusú, keskeny lőrésablakok nyílnak. Ugyancsak félkörzáródásúak a hajó déli oldalán lévők, csak jóval nagyobbak. A toronyba nyíló kapu korai csúcsíves formájú, faragott kőbéllete és az északi oldalhoz épített, majd eltűnt sekrestye befalazott bejárata szintén gótikus. Egyedülálló látvány az épületet minden oldalról erősítő pillérrendszer.

Beregdédától puskalövésnyire van csak az államhatár, azon túl a beregdaróci gótikus templommal folytatódik az egységes magyar műemlékhálózat.

A Dédai Templomot (