Kultúra
Az afgán lány és a Monarchia művészi élete
Ikonikus ázsiai fényképek, Fotóművészeti Nemzeti Szalon és a Habsburg birodalom népeinek kultúrája a Műcsarnok programján
Bemutatta az idei kiállítási terveit a Műcsarnok, a tegnapi sajtótájékoztatón Szegő György művészeti igazgató pedig megemlítette azt is, hogy tavaly 2014-hez képest jelentősen növekedett a látogatószám, negyvenhatezerről hetvenkilencezerre. Csak a Heuréka! összefoglaló címen megrendezett négy tárlatot – köztük a világhírű magyar származású kinetikus művész, Nicolas Schöffer alkotásaival – tizenötezren tekintették meg, amely kortárs kiállítások esetén Szegő szerint kiemelkedő szám. A következő időszakról Bán András vezető kurátor beszélt, hangsúlyozva: továbbra is az a koncepció, hogy egyszerre több, egymással párbeszédben lévő kiállítást szerveznek.
Az új tárlatok között elsőként a világhírű, számos díjjal elismert fotográfus, Steve McCurry munkáit mutatják be. Az alkotó egyik legismertebb műve a zöld szemű, vörös ruhás afgán lány portréja. Ezt és számos más, ázsiai helyszíneken készült képét hozták el Budapestre egy dán magángyűjtő kollekciójából. A kurátor kitért arra is, hogy McCurry mindenképp jelen szeretne lenni a megnyitón, amelyet február 24-én tartanak.
A január végétől már látogatható Légvonalban című kiállításról elmondta: ezúttal az egri Eszterházy Károly Főiskola művészeti intézetének végzős hallgatói mutatkoznak be, ezzel egy „csendes sorozatot” indítanak el, amelyben majd a Pécsi Tudományegyetem művészeti karának, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékének diákjait hívják meg.
A Frissen – Közvetlenül a műteremből című, február 27-én nyíló tárlaton a Műcsarnok munkatársainak „személyes hangú” válogatásait tekinthetik meg a látogatók, tíz alkotó – köztük Orosz István, Halász András és Jovián György – legújabb munkáit mutatják be, a Derkó című kiállítás pedig az idei Derkovits-ösztöndíjasok bemutatkozása lesz.
A Nemzeti Szalonok sorában ezúttal a fotóművészet következik, április 23-tól június 26-ig. Erről Szarka Klára fotótörténész tájékoztatott, felidézve, hogy 2000-ben szimpóziumot rendezett, amelyen e művészeti ág ezredfordulón tapasztalható kérdéseire keresték a választ. Úgy fogalmazott: a szakma akkor azt érezte, hogy valami megváltozott, véget ért egy korszak – így most érdekes lesz visszatekinteni az elmúlt egy-másfél évtized munkáin keresztül arra, hogy mit gondoltak akkoriban a jövőről, és ebből mi valósult meg.
Július 22-től látogatható a következő nagy tárlat, Természetművészet – kis gesztusok címmel, Keserü Katalin és a kanadai John K. Grande kurátorok rendezésében. A válogatásban harmincöt magyar és külföldi alkotó mutatkozik be – köztük szép számmal találunk Európában kevéssé ismert kelet-ázsiai művészeket is –, feltárva a természethez való viszonyukat.
Az egyik legérdekesebb programnak a november 16-tól látható 120 év művészet – 120 éves a Műcsarnok című tárlat ígérkezik. Sármány-Parsons Ilona kurátor elmondta: a megnyitó napján lesz Ferenc József halálának századik évfordulója. A császár és király halálával lezárult egy több évtizedes korszak, amelynek hagyományai a mai napig jelen vannak az utódnemzetek kulturális identitásában.
A kiállítás azt vizsgálja majd a Műcsarnok jelenlegi épületének százhúsz éves történetét is felidézve, hogy a Monarchia nemzeteinek – a magyarok mellett az osztrákok, a horvátok, a szlovének, a csehek – művészetében és kulturális életében milyen közös pontok találhatók, de kitekintenek a szomszédos Lengyelországra is. Lapunk kérdésére a művészettörténész elmondta: kevés archív fotóval és dokumentummal, de annál több festménnyel, szoborral kívánják bemutatni a stiláris és eszmei párhuzamosságokat. A kölcsönző intézmények között lesz a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint a bécsi Belvedere, a prágai, varsói és krakkói nemzeti galériák, a zágrábi és a ljubljanai múzeumok. Megismerhető lesz az is, hogy a nemek viszonyát – a mai genderkérdéseket – és egyéb társadalmi problémákat hogyan jelenítették meg a nemzetek művészei. Mint hangsúlyozta, ilyen aspektusokból még alig vizsgálták a kelet-közép-európai régiót.