Kultúra
Az Ung-vidék templomai
Rejtőzködő Magyarország 816.
Sorozatunk kárpátaljai gyűjtéseiben eddig összesen harminc középkori – román és gótikus stílusú – templomot vettünk lajstromba és tettünk közzé. A „maradékkal” ez úton számolunk el, Deschmann Alajos műemlékes építész könyvének segítségével.
A Tisza nagy kanyarulatánál, az egykori Szovjet-Ukrajnához csatolt Csaptól indultunk északnak s érkeztünk meg Szürtére (Strimkovka). Jelenlegi lakóinak számát nem ismerjük, de 1910-ben 1144, 1940-ben 1318, 1969-ben 1508, 1989-ben 1100 magyar lakosa volt. A Szürte név szláv eredetű, Srute formában 1281-ben bukkant fel írásban, jelentése nem ismert. Mai írásmód szerint 1644-ben említik először. Az 1241. évi tatár betörés után a Rátót nembeli Lóránt volt a földesura. Szürte falu és a papja szerepelt az 1332. évi rendkívüli pápai tizedjegyzékben. Zsigmond király zászlót és címert adományozott a helységnek. Itt található a 14. század második felében épült Szent Kereszt felmagasztalása templom. Eredetileg torony nélküli, egyhajós, négyszög szentélyű egyház volt, északi oldalán sekrestyével. Teljes belső hossza tizenhét méter, amiből tizenkét méter jut a hét méter széles gyülekezeti térnek, öt méter az oltártérnek. Az apszis keleti ablaka kívül csúcsíves, amint a hajó elrontott ablakai is azok voltak. A sekrestyében a Szürthey család egyik tagjának 14. századi, majuszkulás feliratú, alakos sírkőlapján kívül, a padlósíkba fektetett vörös márvány, címeres síremlék idézi Szürthey III. Miklósné, Máriássy Krisztina nagyasszony emlékét.
Szürte és Császlóc (C’aslovci) község egyformán közel van Ungvárhoz. Ez utóbbi falu első említése az 1263 és ’69 közötti időből való. Szláv eredetű neve rokona a lengyel Czaslaw személy- és helynévnek. A fáma szerint Béla herceg – 1060-tól I. Béla király – lengyel földről hívott szerzeteseket a környékre, akik 1083-ban már kőből épült templomot szolgáltak, amelyben Szent László 3. törvénykönyvének egyik példányát őrizték. Kő és pergament egyként pusztult el a tatárjáráskor.
A 13. században a hasonnevű família tagjai, valamint a Pálócziak voltak a helység földesurai. Császlóc 1338-tól a szerednyei vár tartozéka volt, a 16. században a Dobó család birtokolta. A szatmári plébánia iratai között fennmaradt 1332–37. évi pápai tizedjegyzék adata szerint tíz garas tizedet fizetett a falu papja, ami rangos helyi nemesekre utal. Protestáns hittérítők űzték el a lakókat 1547-ben, megrongálták a templomot is. Gróf Eszterházy Károly vette gondjába az egyházat 1774-ben, melyet a 18. század végén renováltak. Alaprajza megőrizte a középkori szerkezetét: a téglány formájú hajóhoz négyzetes szentély járul, amelynek megmaradt a keresztboltozata is. Ugyancsak középkori a nyugati torony; az északi oldalt megbővítették, majd oda helyezték át a 14. századi, csúcsíves déli bejáratot.
Bátfa (Gyerevci) kétszáz lakosú helység, kőhajításnyira a szlovák határhoz. Neve már 1273-ban szerepelt oklevélben: Felicián fia Felicián egy lánc bátfai földért cserébe visszakapta (Bátfai) Imre fia János ispán földjét. Már egyházas hely volt 1332-ben, első birtokosai a Bátfaiak voltak, utánuk a Drágffy, a homonnai Drugeth, és a Pálóczi nemzetségek tagjai.
Református temploma a 15. században készült, részben régebbi alapokra. Gótikus stílusú, szabályszerű formájú és szerkezetű épület: teljes belső hossza tizennyolc méter, szélessége öt és fél méter, tizenegy méter hosszú a hajó, hat méter hosszú a szentély. Csúcsos diadalív kapcsolja egybe a gyülekezeti és az oltárteret, az apszist 15. századi, íves keresztboltozat, a hajót barokk cseh süvegboltozat fedi, kívülről nyolc pillér támasztja a falat. Ami téglából épült, és ez idő szerint régészeti vizsgálat alatt áll. Kétemeletes a harangtorony, a téglafalon belül lépcső vezet fel az első szintre; a hajó alatti kriptában a Pálócziak hamvai nyugszanak.
Az ukrán–szlovák államhatár mentén található Ungtarnóc (Tarnovci). Az 1300-as évek elején tűnt fel a neve, földesurai a nemes Tarnóczi család tagjai voltak. A község lakosságát kipusztította a pestis 1554-ben , a háborús időkben tönkrement a templom is. Csak a nyugati harangtorony bejárata őrizte meg a csúcsíves, faragott kő bejáratát.