Kultúra

Az 1848–49-es asszonysorsokat idézik

Szendrey Júlia, Zichy Antónia, Meszlényi Terézia és Seilern Crescence köré szervezték a Nemzeti Múzeum programját

Rendhagyó előadásokon és tárlatvezetéseken mutatja be az 1848–49-es korszak történetét a forradalom hősei helyett most azok szerelmeinek, özvegyeinek sorsán keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum október 17-ig tartó sorozata, amely tegnap kezdődött.

A Szerelmes asszonyok, akiket a forradalmárok maguk mögött hagytak – Női történetek az aradi vértanúk idejéből címmel rendezett programon eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert történeteket, személyiségeket ismerhet meg a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban október 17-ig.

A korszak jeles kutatói, Ajkay Alinka, Csorba László, Hernády Zsolt és M. Lovas Krisztina bemutatják, hogyan hat egymásra a magán- és a közélet, milyen terheket viselt egy-egy híresség családja vagy hitvese.

Október 5-én és 6-án Négy nő egy órában címmel Petőfi Sándor Szendrey Júliája, Batthyány Lajos gróf felesége, Zichy Antónia grófnő, Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia és Széchenyi István felesége, Seilern Crescence grófnő különlegességének a nyomába eredhetnek a résztvevők egy rendhagyó tárlatvezetés során.

A Batthyányné és az aradi özvegyek című előadáson október 10-én M. Lovas Krisztina partnere Hernády Zsolt történész lesz, aki arról beszél, mit lehet tudni az Aradon kivégzett tábornokok hátramaradt asszonyairól, szerelmeiről, mi lett későbbi sorsuk, és hogyan viselték az özvegység megpróbáltatásait, írja az MTI.

A két nagy rivális – Széchenyi és Kossuth felesége című programon Csorba László történész október 17-én a finom arisztokrata szépség, Seilern Crescence és a sokak szerint nyers modorú Meszlényi Terézia alakját idézik fel M. Lovas Krisztinával. A szakértők többek közt arról is mesélnek, milyen volt a két legismertebb magyar történelmi személyiség feleségeikhez fűződő kapcsolata, mennyiben támogatták ezek a nők férjük politikai tevékenységét, ismerték-e egymást, valamint hogyan osztoztak férjük tragikus sorsában a szabadságharc leverését követően.

A programhoz kapcsolódik a Parázs történetek Pest-Budáról című interaktív múzeumi tárlatvezetés is, amelyen október 16-án a Nemzeti Múzeum autentikus helyszínein találkozhat a közönség olyan személyekkel, akik a reformkorban élték mindennapjaikat. Szóba elegyedhetnek például egy pesti polgárral, vagy kifaggathatnak egy vásári kofát a Széna térről, de bepillanthatnak egy nemesi szalon sokat eldöntő csevegéseibe is.