Átadták az MMA idei díjait

A Pesti Vigadóban rendezte meg tegnap évi rendes közgyűlését a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az eseményen az Életműdíjat Molnár V. József néprajzkutató-grafikusművésznek ítélték, akinek nevében a munkatársa vette át az elismerést. A köztestület Nagydíját, amelyet a korábbi két évben létrehozott kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotásért, művészetelméleti munkáért ítélnek oda, Kótai József akadémikus kapta. A magyar művészet közkinccsé tételéért megítélt Művészeti Írói Díjat Wehner Tibor író, művészettörténész vehette át. A kulturális szervezőmunkáért járó Kováts Flórián Emlékérmet Bicskei Zoltán akadémikus kapta, az Aranyérmet pedig a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen), s a díjat Sári Zsolt főigazgató-helyettes vette át. Vashegyi György, a köztestület elnöke a fiatal és középgenerációs alkotóknak nyújtandó, évente száz fős kerettel induló új ösztöndíjrendszerről elmondta: a jelentkezési határidőig több mint ezerkétszáz pályázat érkezett. Hozzátette: az akadémia tagozati ösztöndíjaival, a 65 év felettiek járadékával, az akadémiai tagok juttatásával és a Nemzet Művésze díjjal járó támogatással a művésztársadalom majd minden generációját lefedő rendszer jött létre. Kucsera Tamás Gergely beszédében szólt az Andrássy út és a Bajza utca sarkán lévő, egykori újságírószékházról is, amelynek felújítása hamarosan véget ér, és az MMA az ősszel költözhet be a villába.

A közgyűlésen elfogadták a művészetoktatásban kimagasló teljesítményt elért személyek, szervezetek részére adható elismerő oklevél adományozásáról szóló előterjesztést is, valamint a 2019. évi művészeti és szakmai programtervet.

Ez utóbbi szerint folytatódnak a különböző eseménysorozatok, a kismonográfiák kiadása, a nemzeti szalonok sorában pedig jövőre ismét építőművészeti tárlat nyílik. Az MMA és intézményei, a Pesti Vigadó és a Műcsarnok ismételten kapcsolódnak majd a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz és a CAFe Budapest őszi fesztiválhoz, valamint továbbra is részt vesznek nemzetközi programokban.

Kótai József ötvös- és éremművész
„A fiatal ötvösművészek fantasztikus tehetségek”

Kótai József Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész a Nagydíj átvétele után lapunknak meglepettségéről beszélt, szerinte ugyanis munkája nem nagyon kívánkozik a „kirakatba”. Elmondása szerint az ötvöstől elvárják, hogy díszeket, ékszereket készítsen, ő viszont rendhagyó módon ezt sosem csinálta, mert Borsos Miklós idejében vették fel a főiskolára, ezért inkább a nagyobb léptékek és plasztikai megoldások felé volt elkötelezett. Kifejtette, hogy igyekszik meghálálni a díjat, akár szakmai kiállítások szervezésével, akár az iparművészet-történeti kutatásokban való részvételével. Kótai azt is megjegyezte, azok a fiatalok, akiket az Ötvös Biennálékon és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megismert, remek emberek, fantasztikus tehetségek. Kiemelte, hogy számos nagyon ígéretes, komoly munkát lát, és hallatlan örömmel tölti el, hogy mennyi fantázia és változatosság fér ebbe a műfajba. (SK)

Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettese
„Küldetésünk mindenkihez szólni, mindenkit elérni”

Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) főigazgató-helyettese lapunknak az Aranyérem után úgy nyilatkozott: az MMA kitüntetése az intézmény értékmegőrző munkájának és az elmúlt ötven év teljesítményének elismerése is. A Skanzen a természeti, az épített, a tárgyi, szellemi és kulturális örökséget egyben tudja kezelni, ami hatalmas lehetőség arra, hogy megmutassák, ez az örökség a XXI. század embere számára is válaszokat adhat – tette hozzá. A szakember szerint minden kiállításuk és programjuk arra épül, hogy ebből az örökségből milyen, ma is hasznosítható értékeket tudunk átadni, nemzeti közgyűjteményként legfontosabb küldetésük, hogy mindenkihez szóljanak, és mindenkit elérjenek, akár a 21. század technológiáit felhasználva. A Skanzen bővítése kapcsán a főigazgató-helyettes azt is közölte, megkezdték az erdélyi épületegyüttes kivitelezését. (SK)

Bicskei Zoltán grafikus, filmrendező
„Milyen jó dolog együtt feloldódni a művészetben”

 Az Emlékérem átvétele után Bicskei Zoltán vajdasági filmrendező, grafikus lapunknak kiemelte, Kováts Flórián nyomában járni nagy megtiszteltetés. Ismertem őt, és nagyon fontosnak tartom, hogy emlékezzünk egy olyan nagyszerű emberre, szívós harcosra, mint ő, aki mindig zokszó nélkül, halkan szolgált minket – magyarázta. Művelődésszervezői munkássága kapcsán Bicskei azt hangsúlyozta, középiskolás kora óta az vezette, hogy megmutassa, milyen jó együtt lenni, és feloldódni a művészetben. Mint hozzátette, ennyi év után azt látja, hogy vissza kell térni a közvetlen formákhoz. „A jövő a szemtől szembeni élményé. Nem véletlen, hogy ennyi házi koncert, szobaszínház, irodalmi est van mostanában, érzik az emberek, hogy az intézményekben valahol elvész a lényeg, a szellemi érintés, a közvetlenség. Az igaz művészet segít kimenekülni a képernyők kataton világából” – magyarázta Bicskei. (SK)