Kultúra

Armida, Lukrécia, a médium és a kínai drámaíró élete

Január 16-tól rendezi meg a Zeneakadémia az Operavizsga Fesztivált, ezúttal Sanghajból, Jeruzsálemből és Hollandiából érkeznek fellépők a magyar diákok mellé

Ismét megrendezi az Operavizsga Fesztivált a Zeneakadémia az intézmény Solti Termében. Január 16-tól a magyar operaszakos hallgatók mellett Sanghajból, Jeruzsálemből és Hollandiából érkeznek egyetemisták egy-egy előadással.

Az idén már nem csak Európából, hanem távolabbi földrészekről is érkeznek vendégelőadók, és mutatják be előadásaikat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, az Operavizsga Fesztiválon. A január 16-tól zajló szemlén a Zeneakadémia Solti Termében a magyar hallgatók mellett a Sanghaji Konzervatórium, a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Holland Nemzeti Operaakadémia diákjai lépnek fel - közölte az intézmény tegnap.

A fesztiválra a közönséget is várják, több belépő egyidejű vásárlása esetén kedvezmény is jár: két előadásra szóló jegy vásárlása esetén 10 százalék, háromra 15 százalék, négyre pedig 20 százalék.

A közlemény szerint a szemle Kína legrégibb felsőfokú zeneoktatási intézménye, a Sanghaji Konzervatórium kortárs előadásával, a Tang Xianzu című kínai operával kezdődik. A darab az egyik leghíresebb kínai drámaíró, a Shakespeare-rel szinte azonos évtizedekben alkotó Tang Xianzu életéből mutat be epizódokat. Ezután a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia növendékei adják elő Gian Carlo Menotti 1946-ban bemutatott, A médium című művét. A több filmváltozatban is feldolgozott, kétfelvonásos operában van minden: gyász, vágy, szerelem, düh, szorongás és gyilkosság – mint egy verista operában. A karmesterként Budapesten bemutatkozó Yuval Zorn már dirigált a londoni Covent Garden operaházban, valamint négy évig a Frankfurti Operánál is dolgozott. Az előadást Shirit Lee Weiss zenés színházra szakosodott rendező jegyzi. A budapesti Zeneakadémia növendékei egy opera-patchworkkel készülnek, az intézmény operaprogramjának vezetője, Almási-Tóth András irányításával. Armida, a szaracén varázslónő történetét rendhagyó és egyedi feldolgozásban láthatják a nézők: hat különböző operából – Lully, Händel, Gluck, Haydn, Rossini és Dvořák műveiből, több mint kétszáz év zenéjéből – emel ki és helyez egymás mellé részleteket, kortárs zenei reflexiókkal egybekötve. Armida és Rinaldo lovag szerelmének története nagy népszerűségnek örvendett, négy évszázad alatt több mint tizenöt operafeldolgozás készült belőle. A mostani előadás látványvilágát a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatói tervezik, a zenekari közjátékokat pedig a Zeneakadémia ifjú zeneszerzői komponálják.

Az Operavizsga Fesztivált a Holland Nemzeti Operaakadémia előadása zárja, a Lukrécia meggyalázása című Britten-művel. A történet a férje távollétében brutálisan megerőszakolt Lukréciáról szól, aki az erényén esett csorbát ártatlansága ellenére is képtelen volt elviselni, s férje hazatérése után öngyilkos lett. A történet számos művészi feldolgozása közül éppúgy kiemelkedik Shakespeare költeménye és Händel kamarakantátája, mint Benjamin Britten 1946-ban bemutatott kamaraoperája. A mindössze tizenkét hangszerest alkalmazó darab összetett címszerepét ezúttal a Zeneakadémián végzett, Artisjus-díjas Simon Krisztina, a Magyar Állami Operaház magánénekese alakítja.

Meláth Andrea operaénekes, a fesztivál egyik elindítója, a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetője a közlemény szerint úgy fogalmazott: ma egy fiatal énekes számára elengedhetetlen a nemzetköziségben gondolkodás, a kapcsolatrendszer bővítése. A fesztiválon fellépő diákok betekintést nyerhetnek különböző kultúrákból érkező fiatal kollégáik munkájába, így a tudásukat sokkal reálisabban láthatják, összehasonlítva másokéval.


Hiányosságokat tártak fel

Az Állami Számvevőszék utóellenőrzései szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja az intézkedési tervben vállalt feladatai jelentős részét részben vagy egyáltalán nem hajtotta végre, így nem biztosította az intézmény elszámoltathatóságát – közölte a testület tegnap. A most lezárult utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a 2015-ös jelentés alapján készített intézkedési tervben meghatározott feladatokat végrehajtották-e. Mint kiderült, a kancellár nem biztosította a közpénzek szabályszerű, ellenőrizhető felhasználását, nem gondoskodott arról, hogy a korábban azonosított szabálytalanságok a jövőben ne forduljanak elő. A problémák miatt a testület felszólította a kancellárt, hogy szüntesse meg a feltárt hiányosságokat.