Arany-emlékév: Páratlan kéziratkincsek az OSZK-ban

"Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához" - fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, "felemelően és otthonosan" hat a mai olvasó lelkére is.

Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt - hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.

Az OSZK kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény Kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban.

A kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirategyüttese, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratvariánsa és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon, valamint Arany János több más fontos művének - például a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék és a Buda halála - kézirata is.