Aki továbbgondolta a népi hagyományt

Saját univerzumban ötvözte a nyugati zenét és a parasztmuzsikát (Fotó: MTI - Reprodukciö)

A főváros őszi fesztiválja, a CAFe Budapest egyik központi témája az idén Bartók Béla zenéje lesz, és ezentúl minden évben kiemelt figyelmet szentelnek majd művészetének. Ma van a hetvenedik évfordulója annak, hogy New Yorkban elhunyt a nemcsak hazánkban, hanem világszerte is az egyik legfontosabb 20. századi zeneszerzőként méltatott alkotó. Lapunknak az Erkel-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia tanszékvezetője, Fekete Gyula elmondja: máig érvényes Bartók gondolata a közép-európaiságról, a Duna menti népek összetartozásáról, és öröksége azért is fontos, mert megmutatta a mai alkotóművészeknek, miképp lehet a régmúltat, a gyökereket megőrizni és egyúttal tovább is gondolni, ha tetszik, egyetemessé tenni.

Az 1881-ben Nagyszentmiklóson született Bartók Béla a pesti Zeneakadémián a Liszt-tanítvány Thomán Istvánnál tanult zongorázni, Hans Koesslernél pedig komponálni. Nem sokkal azután, hogy 1903-ban diplomázott, gyűjtőútra indult – három évvel később már Kodállyal együtt járták a vidékeket. Ahogy az MTI Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának összefoglalójában is olvasható, több mint tíz éven át gyűjtött a magyar mellett szlovák és román lakosságú területeken is, jelentősen hozzájárulva az összehasonlító népzenetudományhoz. Mintegy háromezer-ötszáz román, háromezer szlovák és kétezer-hétszáz magyar, valamint néhány szerb és bolgár dallamot rögzített. De nem csak Magyarországon kutatott, 1913-ban Algériába, 1936-ban pedig Törökországba is ellátogatott. Terepmunkája a Monarchia szétesése, majd a trianoni döntés miatt ellehetetlenült, így előbb a szlovák, majd a román anyag részletes tudományos kiértékelésén dolgozott. Aztán 1924-ben A magyar népdal címmel megjelentette a gazdag példatárat tartalmazó, első tudományos igényű áttekintést is, majd 1934 és 1940 között ismét intenzíven dolgozott az akkori teljes, mintegy tizenháromezer dallamot számláló magyar népzenei anyag rendszerezésén.

Mindeközben komponált is természetesen. A tízes években született művei, A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára világsikert hoztak neki, később rendszeresen meghívták koncertezni Párizstól Londonig, de még az Egyesült Államokba és a Szovjetunióba is. Vonósnégyesei, versenyművei, kettősei, zongora- és szimfonikus zenekari darabjai máig népszerűek, emellett a zongoraoktatásban is megkerülhetetlen a munkássága.

És hogy műveiben miképp jelenik meg a népi hagyomány? Mint Fekete Gyula rámutat, szerzeményei egy részében jól felismerhető módon, másokban elemeltebben jelenik meg a magyar, a román vagy a szlovák parasztzene motívumvilága. Már-már mérnöki precizitással elemezte a népi muzsikát, meghatározta az alapegységeit, és ezekből új rendszert épített fel – teszi hozzá. De hangsúlyozza: Bartók soha nem szakadt el a nyugati zeneszerzői hagyománytól, míg például kortársai, Schönberg és köre, tehát a második bécsi iskola igen. A Kárpát-medencei népzenét új, különleges nyelvezetébe foglalva mutatta fel a világnak, ezért szeretik máig külföldön is, ezért övezi csodálat itthon és a világban – mondja. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a zeneirodalom utolsó olyan szimfonikus zenekarra írt műve, amely meg tudott kapaszkodni a koncertműsorokban, és így rendre hallható a világ valamely hangversenytermében, pont Bartók kései, 1943-as alkotása, a Concerto. Ekkorra már a náci terjeszkedés, majd a háború elől az Egyesült Államokba menekült családjával, New Yorkban dolgozott és alkotott haláláig.

Műveinek előadásmódjával kapcsolatban megkérdeztük Fekete Gyulától, hogy mivel rendelkezésre állnak eredeti, szerzői előadások is tőle, ezek adnak-e támpontot a mai zenészeknek. Úgy véli, a koncert a pillanat művészete, nem biztos, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni egy-egy ilyen felvételt. Hiszen attól még, hogy Bartók partitúrái pontos utasításokat is tartalmaznak, ő maga is eltért ugyanazon mű egy-egy felvételénél a saját előírásaitól. A tanszékvezető azt mondja: az előadó-művészet élő dolog, megengedi, hogy a kottát – hiszen a zenemű maga nem létezik, csak ha megszólal – az előadó az egyénisége szerint tolmácsolja.

Arról, hogy okoz-e nehézséget a közönségnek megérteni egy-egy Bartók-művet, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek művészeti vezetőjeként is dolgozó fiatal, elismert komponistát, Zombola Pétert kérdeztük. „Valóban segítségre szorul Bartók művészetének terjesztése, a nagyközönség kis része érti csak zseniális zenéjét” – mondja. Hozzáteszi: van néhány olyan műve, amelyet könnyebben befogad a hallgatóság. Ilyen például a már említett Concerto is, amelyhez a nagy többség könnyebben talál „kulcsot”.

A szakember szerint ugyanakkor fontos lenne minél korábban, legalább már az iskolában megismertetni az embereket ezzel a különleges zenei világgal, emellett például a koncertek alkalmával az ismeretterjesztés sem elhanyagolható, talán ez is hozzájárulhatna, hogy ne ijedjen meg az érdeklődő, ha a műsorban Bartók-művet lát.

Koncertek a két szerző műveiből

A CAFe Budapest fesztivál Bartók- és Arvo Pärt-koncertjeinek sorában a nyitóesten, október 2-án a Müpában a Söndörgő és a Kelemen Kvartett közös, Bartók és Balkán című koncertje ígérkezik különlegesnek. Október 5-én, a Makrokozmosz című esten a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Budafoki Dohnányi Zenekar vezet el Illyés Gyula és Bartók Béla világába többek között az Allegro Barbaróval. Az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyre ezúttal Bartók ihlette művekkel lehetett nevezni, a döntőkre október 6-án és 7-én kerül sor a Müpában. Október 6-án Agócs Gergely népzenész, kutató és muzsikus barátai azt mutatják meg a Várkert Bazárban, hogy milyen parasztzenei forrásokból táplálkozott Bartók. A Magyar Rádió Énekkara október 8-i műsorában mind Arvo Pärt, mind a magyar komponista művei közül hallhat néhányat a közönség. Október 18-án pedig a Münchener Kammerorchester Bogányi Gergellyel és Bencével koncertezik, elhangzik majd Bartók Divertimentója is. Arvo Pärt műveivel pedig mások mellett a híres Tallinni Kamarazenekar és az Észt Filharmónia Kórusa, a Pannon Filharmonikusok, valamint Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar hangversenyein ismerkedhetnek meg az érdeklődők.