„Aki eleve bezárkózik, annak nincs esélye”

Az elismerések között szerepel a Magyar Teátrum Nemzetiségi Különdíj is, amelyet az idén Werner József szcenikus, látvány- és díszlettervező vehetett át. A színházi szakember szerint az emberek nagy része felszínes értékítélet után mond határozott véleményt az élet legkülönbözőbb dolgairól, de a színház lehetőséget ad egymás jobb megismerésére.

Ötödik alkalommal adták át a Magyar Teátrum-díjakat a színházi szakma legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó háttérdolgozóinak Békéscsabán a Jókai Színházban. Idén a házigazda teátrum mellett a budapesti József Attila Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a budapesti Játékszín, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Cinka Panna Cigány Színház egy-egy munkatársát díjazták. Az elsimerést azért alapította Fekete Péter igazgató 2010-ben, hogy a szakma megbecsülje a magyar nyelven játszó színházművészet azon „csapágyait”, akik a színfalak mögül segítik az előadások létrejöttét.

A Magyar Teátrum Nemzetiségi Különdíjat az idén Werner József, a Cinka Panna Cigány Színház munkatársa vehette át. A szcenikus, látvány- és díszlettervező Jónás Juditnak, a színház igazgatójának köszönhetően került közel a cigány kultúrához. „Német gyökereim vannak, így átérzem a nemzetiségi létet. Már régen ismerem például Bari Károly gyűjtéseit, irodalmi estekre jártam, sok költővel, jazzzenésszel ismerkedtem meg. Az emberek nagy része felszínes értékítélet után mond határozott véleményt az élet legkülönbözőbb dolgairól. Ezt hozhatja valaki otthonról, de ugyanúgy lehet az oka mások befolyása is. A mi színházunk olyan művek bemutatásával igyekszik tenni ez ellen, mint Federico García Lorca Cigányrománcainak Nagy László-féle fordítása, Weöres Sándor Psyichéje és Kallós Zoltán Balladák könyve című erdélyi gyűjtése” – mondja. Ahogy meséli, a cigány kultúrában elsősorban az fogta meg, hogy a cigány művészek festészetben, zenében, táncban, de a színjátszásban is nagyon expresszívek tudnak lenni. „Úgy érzem, sokszor metafizikus módon rétegzik egymásra gondolataikat, és ettől összetéveszthetetlen a művészetük. A színek, a formavilág, a szabadság és az erő egyszerre képes megjelenni ezekben a munkákban – jó példa erre Lorca írása, amelyet olvasva éppen úgy öltenek alakot a képek, mintha csak megfestette volna” – mondja.

A díszlettervező a többség és a kisebbség viszonyáról úgy véli, kevesebb esély van konfliktusokra, ha nyitottan közelítünk egymás felé. „Aki eleve bezárkózik, annak nincs esélye megérteni a másikat” – vallja.

Arról, hogy miként illeszkedik a Cinka Panna Cigány Színház a magyar színházi szcénába, azt mondja, a színház lelke Jónás Judit, aki elsőként kapott Domján Edit-díjat, valamint a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel is kitüntették.

---

Magyar Teátrum-díjak

Gnandt János festőtár-vezető, Békéscsabai Jókai Színház, Gulyás Szabó Gábor hangtár-vezető, budapesti József Attila Színház, Horváth Ilona gazdasági vezető, kecskeméti Katona József Színház, Imre József színpadmester, a budapesti Játékszínből, Kiss István kelléktár-bútortár vezető, kaposvári Csiky Gergely Színház. Nemzetiségi különdíj: Werner József, a Cinka Panna Cigány Színház szcenikusa, látvány- és díszlettervezője. Tolnay Pál-életműdíj: Schmidt János szcenikus, színpadtechnikai szakértő.