Ahol a gyerekek nézők és előadók is

„Amikor négyéves koromban, 1956-ban belőttek a Bartók Béla úti lakásunkba, az egyik ismerősünk előszobájába költöztünk be a családommal. Ebben az időben édesanyám ezt a mesét olvasta nekem sokszor. Szükségünk volt még egy bemutatóra az évadban, és ez volt az első darab, amely felmerült bennem” – mondta lapunknak az RS9 Színház igazgatója arról, hogy miért a Kököjszi és Bobojsza című mesét vették elő. Lábán Katalin szerint, aki rendezője is az előadásnak, ez nem egy könnyű mese, több szintje van, amelyek éppúgy külön értelmet nyernek egy felnőtt néző, mint egy gyermek esetében.
„Utóbbiak inkább a bábokat figyelik, azonban az előadások után tartott beszélgetéseken kiderül, hogy a szülőknek nagy tanulságokat jelent a mű – nem kell másra gondolnunk, mint a mesében megjelenő gyerekverésre. Ezzel kapcsolatban a VII. kerületi önkormányzattal közösen a darabot olyan gyermekeknek is hozzáférhetővé szeretnénk tenni, akik elszenvedtek már valamilyen formában családon belüli erőszakot” – mutatott rá az igazgató.

Az előadás interaktív: ahogy a szakember elmondta, már a kezdetkor „álmokat gyűjtenek” a gyerekektől egy zsákba, Időországban a gyerekek felmehetnek a színpadra és órákat, perceket, másodperceket játszhatnak, de az egyik jelenetben repülőgépek is lehetnek. Kérdésünkre, hogy mi a célja a gyermekek – de akár a felnőttek – bevonásának, Lábán Katalin azt válaszolta, hogy praktikus okai is vannak, hiszen az interakciók egyfajta szünetként is felfoghatók, így a gyerekeknek nem kell egy helyben, csendben ülniük. Meglátása szerint a felnőtteknek szóló darabok esetében is lehet ennek értelme, hiszen a színház önmagában is élő dolog. De persze arra is figyelemmel kell lenni, hogy empatikusan vonjuk be a közönséget – azaz aki magányosan merülne el a darabban, az megtehesse ezt is.

A különböző generációknak egyszerre élvezhető előadás színrevitelé­nek módjáról azt mondta, elsősorban képeket lát, amikor egy művet elképzel a színpadon, nagy hangsúlyt fektet a színészek mozgatására, a vizualitásra, a fényekre és a zenékre – ahogy a Kököjszi és Bobojszában is élő zene van Olajos Hanga hegedűművésznek köszönhetően. „Vízió ez a darab olyan szempontból is, hogy keverem az élő és a bábszereplőket, valamint tudatosan vettem ki a könyvből a számomra érzelmileg fontos jeleneteket” – tette hozzá.

A bábművészet helyzetéről is kérdeztük, úgy véli, a Budapesti Bábszínházon kívül nagyon jó előadásokat játszik a Stúdió K, illetve az RS9 Színházat is megtalálja a közönség. Az a meglátása, hogy a nézők számon tartják a műfajt, hiszen családiprogram-jellege mellett megvan az a lehetőség is, hogy egy felnőtt ember felidézze saját gyermekkorát.

A közelebbi terveikről Lábán Katalin elárulta, tavasszal egy újabb gyerekdarabot szeretnének bemutatni, Szabó Magda Sziget-kék című írásából. Ezt követően színpadra állítanák Henrik Ibsen Ha mi, holtak, föltámadunk darabját, valamint görög drámákkal is kívánnak foglalkozni. Nagy munka lesz Sebastian Brant Bolondok hajója című költeményének színrevitele, amelyet legalább húsz szereplővel képzel el. „Ezzel kapcsolatban egyértelműen felmerül az igény, hogy újra kell építenünk a társulatunkat, hiszen az előző ciklusom idején, nyolc évvel ezelőtt még volt egy tizenkét fős állandó csapatunk. Szeretném, ha készíthetnénk angol nyelvű előadásokat, mert sok külföldi vendégre lehetne számítani itt, a kerületben” – vázolta a távolabbi elképzeléseket. Mindemellett rendszeresen tartanak ingyenes színészmesterség-órákat a gyerekeknek, folytatják a mentális betegeknek, illetve a hajléktalanoknak szóló előadásaikat is. Az idén is lehetőséget adnak fiatal drámaíróknak, költőknek, akik a Vallai kert nevű termükben tarthatnak díjmentesen látogatható felolvasásokat, de szívesen látnak olyan színjátszócsoportokat is, amelyek nem rendelkeznek állandó játszóhellyel – mondta Lábán Katalin.