Kultúra

Ady, az éleslátó publicista

A jövőbe látó újságíró: új oldaláról ismerhetjük a huszadik század egyik legnagyobb magyar költőjét

Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő, és mindvégig megőrizte újságíró természetét – állapította meg egykor Szerb Antal, aki szerint korántsem véletlenszerűen lett publicista, hiszen – Petőfivel ellentétben – nem azért került a sajtóhoz, hogy biztosabb legyen a megélhetése, hanem mert vérbeli újságíró volt.

Számára ez a szakma valódi hivatást és életmódot jelentett, mert nemcsak szenvedélyes volt, de remek érzékkel talált rá a legfontosabb hírekre is, jól tájékozódott korának politikai erőviszonyaiban és a társadalmi problémákat illetően, s nem fukarkodott a kritikával sem.

Mindez visszaigazolódik az Ady megmondja című kötetből is, amely a költő 1899 és 1915 közötti publicisztikai írásaiból nyújt izgalmas válogatást, s amely ezáltal lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség is megismerhesse a huszadik század egyik legnagyobb magyar költőjének újságíró énjét.

A Corvina Kiadó gondozásában megjelent gyűjteményben szereplő írásokat Király Levente választotta ki. Zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit – írja.

És valóban, publicisztikáinak olvasásakor újra meg újra meglepi az olvasót Ady éleslátása. Következtetései olykor egészen döbbenetesek: már az 1900-as évek elején arról ír, hogy az antiszemitizmus terjedésének veszélyes következményei lehetnek, szól egy nagy háború lehetőségről, s arról, hogy elveszíthetjük Erdélyt, de kifejti véleményét a szocialista eszmékről, az oktatás fejlesztésének szükségességéről és a feminizmusról is. Gondolatait már csak azért is érdemes elolvasni, mert új megvilágításba helyezhetik költészetének bizonyos elemeit, s talán jobban megérthetjük azt a vátesz szerepképet is, amelyet kialakított magáról. Nem is beszélve a múlt századfordulón zajló társadalmi, politikai folyamatokról, amelyeket első kézből ismerhetünk meg írásaiból.

Ady közel húszéves újságírói pályafutása alatt háromezernél is több cikket írt. Ezeket többek közt a Debreceni Hírlap, a Nagyváradi Napló, a Budapesti Hírlap, a Budapesti Napló, a Pesti Napló, a Világ és a Nyugat közölte.

A kötet szerkesztési elve egyébként elég egyedi, mivel Király Levente nem Ady teljes cikkeit közölte, hanem csak azok tetszőleges részleteit, majd különböző témák szerint fejezetekbe rendezte őket.

Mint az előszóból kiderül, válogatásának szempontja az volt, hogy a költőnek azokat a gondolatait mutassa be, amelyek ma is aktuálisak lehetnek. A célt bizonyos szempontból elérte, hiszen számos olyan felvetést olvashatunk Adytól, amelyet a mai Magyarország helyzetére is ki lehet vetíteni, ugyanakkor gondolatait kiragadva közölte a szerkesztő, s így Ady mondatai már egy előre megszabott kereten belül értelmeződnek. Az olvasónak emiatt nem adatik meg, hogy maga keressen összefüggéseket vagy párhuzamokat, helyette egy készen kapott értelmezést kap a kezébe.