Kultúra

Ady Endre, az újságíró és próféta

A Művészetek Palotájának új sorozatában régi magyar költők versei hangzanak el – az első est anyagát Kemény István válogatta

Új irodalmi programsorozat indult a Művészetek Palotájában, ahol ezúttal nem kortárs szerzők alkotásait, hanem klasszikus magyar költők életművét mutatják be a Katona József, az Örkény, valamint a Nemzeti Színház és a Színművészeti Egyetem vezető színészeinek tolmácsolásában. A Vers-estek műsorát mindig egy-egy kortárs lírikus fogja összeállítani, első alkalommal Kemény István válogathatott Ady Endre verseiből.

A Művészetek Palotájában évek óta futnak irodalmi programok, de mind a Literátum, mind a Literátum Extra estjein kortárs költőket és írókat mutatnak be szokatlan, egyedi megközelítésmódban. Az új sorozat, a Vers-estek viszont gyökeresen más – mondta Keresztury Tibor, a Müpa irodalmi műsorainak szerkesztője, aki szerint azért van szükség a klasszikus magyar költészet nagy alakjainak „leporolására”, mert az emberek többsége az érettségi után elveszíti velük kapcsolatát. A sorozat első estjén Ady Endre legnagyobb verseiből hallhatott válogatást a közönség Mácsai Pál és Csuja Imre előadásában.

A műsort első alkalommal Kemény István költő állította össze. Noha lírai világa első látásra távol áll Ady írói alkatától, az est során hamar kiderült, hogy ezt a látszólagos távolságot rejtett kötődések, kapcsolódások hálója szövi át. A költő a versfelolvasások előtt tartott rövid bevezetőjében arról beszélt, hogy miért fontos neki 2016-ban Ady Endre. Mint mondta, nyolcvan évvel ezelőtt Ady szinte mindenki számára a legjelentősebb és legaktuálisabb magyar költő volt, ezzel szemben negyven éve már József Attila vette át a helyét. „Ma már vallomásszámba megy, hogy Ady Endre a kedvenc költőm” – vélekedett a lírikus, aki úgy érezte, emiatt egyfajta védőbeszédet kell tartania a nyugatos szerző mellett.

Kemény István úgy vélte, jórészt Kosztolányi Dezső Az írástudatlanok árulása című szövegében megfogalmazott lesújtó véleménye az oka, hogy Ady megítélése a mai napig vitatott. Mint rámutatott, Kosztolányinak az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan nőtt az ázsiója, verseit jóval világosabbnak és modernebbnek találják az olvasók, ugyanakkor fontos számba venni, hogy az általa megfogalmazott Ady-kritika nemcsak szakmai érvekből, hanem személyes indulatokból is táplálkozott: a köztük dúló több évtizedes dominanciaharc egyik állomása volt.

A költő szerint a küzdelem győztesének jelenleg Kosztolányi tűnik, az az író, aki annak idején elmondott minden olyan szitokszót Adyról, amellyel ma is illetni szokták költészetét: messianizmus, keleti miszticizmus, egész világban való gondolkodás és vállalhatatlanul pozitív jövőkép. „Messiásokra ma már nincs szükség, mert a modern messiások leszerepeltek” – mondta némi iróniával Kemény István, aki szerint ma már nem lehet szintézist keresni a dolgok mögött, mindig választani kell. „Nem kell nekünk próféta, pláne nem magyar” – tette hozzá. Mint fogalmazott, sokáig Petőfi egyik kijelentése mutatott irányt a magyar költészetnek: „Szabadság, szerelem!/ E kettő kell nekem.”

Ennek a helyét vette át Ady egyik sora a Kocsi-út az éjszakában című versből: „Minden Egész eltörött”.
A lírikus szerint azóta is ez a sor határozza meg a magyar irodalmat, hiszen ilyen jelentőségű szavakat azóta sem írt senki. „Pedig jó lenne kijönni ebből, és akkor szegény Ady Endre is el tudna avulni végre” – mondta befejezésül.

Az Ady-esthez Kemény István hetvenkét verset választott ki, ezeket Mácsai Pál és Csuja Imre, az Örkény Színház színészei tolmácsolták, Darvas Ferenc pedig zongorán működött közre.

A műsor felépítése nem mellesleg remekül sikerült: elhangzottak Ady legfontosabb költeményei, először a magyarság verseinek legfontosabb darabjait olvasták fel a színészek. A hangulatot ezután Karinthy Frigyes három Ady-paródiája és Kosztolányi Dezső Írástudatlanok árulása című szövegének részletei oldották. Emellett elhangzottak a költő szerelmes versei, végül pedig a halálhoz kapcsolódó költeményei. Az estet a Kocsi-út az éjszakában című mű zárta: „Fut velem egy rossz szekér,/ Utána mintha jajszó szállna,/ Félig mély csönd és félig lárma,/ Fut velem egy rossz szekér.”


Újcirkusz és koncertek a Müpa parkolójában felállított sátorban

Újcirkuszi előadásoknak, gyermekműsoroknak és könnyűzenei koncerteknek ad otthont vasárnaptól január 6-ig a Müpa Kultúr Kültér elnevezésű kültéri sátra, amely mellett korcsolyapálya és dizájn karácsonyfa is épül – közölte a távirati iroda. A Müpa melletti parkolóban felépített sátorban ismét fellép a belga Okidok cirkuszi duó, a Recirquel pedig exkluzív válogatást ad négy egész estés darabjának legjobb jeleneteiből, valamint egyik legsikeresebb előadása, a Párizs Éjjel is visszatér a bemutató helyszínére. Hétvégente a kisebbeket gyermekprogramok várják: a fellépők között lesz a Kaláka, a Kolompos együttes, Hajós András és a Modern Art Orchestra, valamint a MárkusZínház és a Hot Jazz Band is.
(KF)