Aba Sámuel király palotája

A félbevágott körépület a királyi palota kápolnája volt (a szerző felvétele)

„Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata vezér, később várat épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak” – írja a Névtelen jegyző a 13. században.

Az említett Pata a 950-es években verhetett szállást a mai Gyöngyös várostól nyugatra emelkedő, jól védhető magaslaton, az ő harmadik leszármazottja az 1041-től 1044-ig uralkodott Aba Sámuel. A török Oba – apa jelentésű – családnevet kegyes uraságok viselték, a Sámuel név a király által veretett pénzen olvasható. A kabar eredetű Pata főispán fia, Csaba feleségül vette Géza egyik leányát, frigyükből született Aba Sámuel, rá és utódaira bízta István király a Dunától keletre fekvő országrész felügyeletét.

A rezidenciája itt, a későbbi Abasáron volt. (A település neve, az ómagyar sár szó a sárga színt jelenti, ami a világos, szőke arany jellemzője is: sárarany). Az Alföld síkjától a Sár-hegyig emelkedő magaslatok egyikén, a község közepén levő púpon az 1960-as években keresték először az ismeretlen 11. századi építmény maradványait. Így 1965 nyarán Nagy Árpád régész, az egri múzeum munkatársa megtalálta és helybeli kézi erő segítségével feltárta az emlékhely egy részét. Napvilágra került egy kápolna teljes körfala és néhány hozzá kapcsolódó korabeli helyiség falszakasza. A kapkodva végzett és hanyagul dokumentált ásatás – amely több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott – után azonban a romokat visszatakarták, és több évtizednek kellett eltelnie az újabb ásatásig: 2006-ban fogtak újra hozzá a szakemberek – és patrióták –, hogy végre megismerhessük a sorrendben harmadik koronás magyar uralkodó palotáját.

A régészek és közreműködők munkáját pénzzel és műszaki segítséggel támogatatta egy abasári kötődésű fiatal vállalkozó is. Mintegy ezer négyzetméternyi az a szabad térség, amelynek a keleti részén két-három méter mélységig leásva különböző formájú és nagyságú helyiségeket tártak fel és tettek láthatóvá.

A sok helyütt gondosan faragott, másutt tört dolomit építőkő érdekessége, hogy messziről kellett ide szállítani, a sötét vulkáni bazaltkő és tufa „hazájába”. Gazdag, főrangú építtető reprezentációs igényéről tanúskodnak tehát a hófehér falak.

Az ásatás legizgalmasabb eredménye mindenképpen a kör alakú kápolna maradványa volt, amely a feltárult helyszín keleti szélén található. Faragott kő falazatú terem, a nyugati oldalán bejárattal és emeleti karzatra utaló pillérlábazatokkal. A felmérése, alaprajza megkerült a korábbi ásatás dokumentációjából, ami azért is fontos, mert az 1965 utáni években új lakóház épült a közelében, kettészelve ezt a rotundát (lásd képünkön). De még így is, a feléből megtudhatjuk, hogy a 11. századi közép- és nyugat-európai koronás uralkodók palota-kápolnáinak (Krakkó, Przemysl, Prága, Budec, Znojmo, Aachen, Székesfehérvár, Esztergom stb.) egyik szép hazai példánya.

Az ezredforduló táján született Aba Sámuel volt az első választott magyar király. Rövid uralkodása alatt az ország legnagyobb földesurává lett: a nemzetségéből kiágazó családok falvaival együtt hetvenhét települését ismerjük név szerint (Győrffy György: István király és műve). Valamennyi birtoka Hevesben és az Alföld részein található. Német mintára a palotaispáni (comes palatinii) rangra emelte őt István – ez lett később a nádori méltóság.

Királlyá választásakor a csanádi egyházmegye püspöke, Gellért nem illette a fejét a koronával és nem kente fel az uralkodót. Az 1030-as évektől épített palotájának közelében főrangú családi monostort is alapított a bencés szerzetesrend számára és Szűz Mária tiszteletére – a krónikák és Török József professzor szerint 1042-ben.

Sokan és régóta ezt tartják a temetkezési helyének, előbb azonban a szintén általa alapított feldebrői Szent Kereszt-apátság altemplomának kriptájában helyezték nyugalomra. Amikor néhány év múltán felnyitották az első nyughelyét, teljes épségben találták a holttestét és pompás ruházatát, a sebei begyógyultak. A birodalmában népszerű uralkodó porhüvelyét olyan kegyelettel tisztelték, mint a szentek ereklyéit.

Az Abasáron 2006-ban megkezdett ásatást vezető régész, Besze Tibor korai és váratlan halálát követően, 2009-től három évig a munkatársai folytatták a kutatást. Feltártak három sírkamrát is, amelyekben egymásra dobált csontokat találtak, közöttük lehet Aba Sámuelé is, azonban 2012 óta deszkaborítás takarja a romokat. Nem volna szerencsés és méltó hosszú ideig várni arra, hogy mindenki számára látható legyen a harmadik magyar király egykori lakhelye.