A vizsolyi bibliára emlékeztek

„Vizsolyban minden magyarok kincsét őrzik, amely nemcsak a reformáció, hanem a magyar nyelv, irodalom és kultúra szempontjából is meghatározó” – írta köszöntő levelében Balog Zoltán nemzetierőforrás-miniszter. Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke a Károli Gáspár Programról – amely a kormány kiemelt támogatásával valósult meg – elmondta, az örökséggondozás három pillérre épült: egyrészt a biblia fordítójának, Károli Gáspárnak állítottak emléket, másrészt felújították a település református templomát, egyidejűleg rekonstruálták annak értékes freskóit, és kiállítottak egy nyomdatörténeti múzeumot is – hangsúlyozta a püspök.

A magyarság páratlan szellemi örökségét, a vizsolyi bibliát idén januárban hungarikummá, a település református templomát pedig kiemelt nemzeti értékké nyilvánították. A fordítójáról, Károli Gáspár gönci református püspökről Károli-bibliának is nevezett könyv nyomtatása 1590. július 20-án fejeződött be Vizsolyban. A Szentírás első magyar nyelvű megjelenését jelentős adománnyal segítette a település akkori főura, a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond. A 425. évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank érméket bocsátott ki.