Kultúra

A többszólamúság derűs költője

Juhász Ferenc költő születésének kilencvenedik évfordulójára emlékkönyv és -film készült

Juhász Ferenc – A mindenség szerelmese 90 címmel rendeztek könyv- és filmbemutatót az Uránia Nemzeti Filmszínházban a minap. A filmvetítéssel egybekötött emlékesten művészek, írók, költők, barátok és családtagok méltatták a 20. századi magyar irodalom egyik legkarakteresebb hangú költőjét.

Juhász-Ferenc
Juhász Ferenc 1956-ban (Forrás: A költő hagyatéka)

Az elmúlt két évben sokat tanultam arról az emberről, akivel együtt éltem – mondta Juhász Anna irodalmár az Uránia Filmszínházban a minap rendezett könyv- és filmbemutatón, amelyen a kétszeres Kossuth-díjas, József Attila- és Baumgarten-díjas Juhász Ferencre, a 20. századi magyar irodalom egyik legkarakteresebb hangú szerzőjére emlékeztek születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A Juhász Ferenc – A mindenség szerelmese 90 című kötetet Juhász Anna nővérével, Eszterrel és édesanyjukkal közösen állította össze. Amint a költő kisebbik lánya hangsúlyozta: a könyv és a dokumentumfilm révén a nagyközönség privát képet kaphat a költőről és apáról, aki egész életében utat mutatott, illetve szeretethálót biztosított számukra.

A Surányi András rendezte ötvenperces portréfilm a család, a kortársak és a barátok szemszögéből mutatja be a költőt, az embert, a férjet és az apát, akit – mint azt többen meg is jegyzik a filmben – folyamatos derű lengett körül. Lator László szerint Juhász költészetének kulcsa a többszólamúságában rejlik. Az egyik leggazdagabb nyelvű költőnk volt – tette hozzá a költő, műfordító. Az idén júniusban elhunyt Kányádi Sándor a filmben rámutatott, Juhász Ferenc költészetét egyedi mitológia, nyelvi zsenialitás jellemzi, amit nem lehet utána csinálni. Tanult, tudatos nyelv volt ez, amivel különös, másokhoz nem hasonlítható stílust teremtett – magyarázta a néhai költőtárs.

Juhász Ferenc huszonévesen kapta meg első Kossuth-díját, és mint azonos című hosszúversében a szarvassá változott fiú, elindult egy kis faluból, Biáról, hogy végigjárja saját életútját. A költeményből – melyet Bartók Béla zenéje ihletett – Vidnyánszky Attila nagysikerű színházi előadást rendezett, amelynek bemutatója 2003-ban volt a Gyulai Várszínházban. A versből később, 2014-ben szintén Vidnyánszky rendezésében film is készült.

Az emlékesten Vecsei H. Miklós színész a hosszúvers kapcsán megjegyezte, nagy hatással volt rá egyetemistaként a mű, amelyet színházban is látott. Mint kiemelte, a Vidnyánszky-rendezte előadásban nagyon is jelen van a juhászi hang és valamiféle furcsa katarzis is. Vecsei szerint Juhász Ferenc az egyik utolsó pillérünk: kifacsart mondatai egy igazabb valóságot mutatnak. Azok fogják költészetét megérteni, akik jobban hisznek a szavakon túliságban, mint a szavakban – tette hozzá a fiatal színész.

„Harcsa Veronika zenéit sokat hallgatta édesapám akkor is, amikor már annyira beteg volt, hogy nem tudott beszélni. Megnyugvásra és derűre lelt dalaiban” – emlékezett vissza beszédében Juhász Anna. Az esten maga az énekesnő elmondta, a költő Élni! Élni! Élni című versét azért dolgozta fel, mert e szuggesztív költemény szövege rögtön magával ragadta.

Ez a könyv a hűség könyve – szól a Helikon Kiadónál megjelent emlékkötet bevezetőjének Juhász Anna által írt utolsó mondata. A Juhász Ferenc – A mindenség szerelmese 90 kötetben az életút, a családi háttér bemutatása mellett számos családi fénykép és huszonhét költemény is helyet kapott, illetve egy apa–lánya közti interjú 2014-ből (Beszélgetés apámmal). Szép megoldás, hogy míg a dokumentumfilmben maga a költő jegyzi meg, a barátság mennyire fontos neki, milyen sokat ad az ember életéhez, illetve, hogy legjobb barátai Hantai Simon és Csernus Tibor festők voltak, addig a könyv Barátságok fejezetében éppen ők szólalnak meg mások, például Nagy László és Weöres Sándor mellett.

Az Emlékek című részében pedig Bartis Attilától Térey Jánosig kortárs szerzők róják le tiszteletüket a 2015-ben elhunyt Juhász Ferenc előtt.