Kultúra

A társadalomtörténet és a korai bulvár különös találkozása

Kiállítás igyekszik feltárni a Mágnás Elza-rejtélyt

Nem a jelenlegi celebkultusz kreálta a bulvármédia modern népszerűségét, a szenzációra már több mint száz évvel ezelőtt is hasonlóképpen éhezett a közönség.

tárlat 20150615
Kételyek. A tárlat izgalmas kérdésekkel szembesíti a látogatót (Fotó: Csudai Sándor)

A Kiscelli Múzeum Holttest az utazókosárban – A Mágnás Elza-rejtély című kiállítása a cselédsorból kitört úrinő meggyilkolásának esetét, és az ezzel kapcsolatos, a sajtó által folyamatosan gerjesztett tömeghisztériát mutatja be, de a bűnüggyel foglalkozó tárlat a nők szerepét, az újonnan épült metropolisok sajátosságait és egyéb társadalomtörténeti kérdéseket is feszeget.

Két kocsis 1914 januárjában egy utazókosarat pillantott meg a Duna habjaiban, kicsivel a vízfelszín alatt. Valószínűleg abban reménykedtek, hogy egy rablásban szerzett zsákmányról van szó, amelyet az elkövetők kényszerűségből hagytak magára, és gazdag kincsek várják majd őket, a reményeiket pedig tetézte, hogy amikor kiemelték a folyóból, érezték, hogy igencsak nagy súlya van. Értékes holmik helyett azonban csupán egy nő holtteste várta őket. A halottról nem sokkal később kiderült, hogy Mágnás Elza, polgári nevén Turcsányi Emilia, Schmidt Miksa, a kiscelli kastély tulajdonosának kedvese, az esetre pedig rögtön hiénaként csapott le a bulvármédia, és különböző újságok folyamatosan a címlapon szerepeltették az ügyet, a nyomozás újabb és újabb eredményei hosszú ideig foglalkoztatták az egész társadalmat.

Mindez nem volt egyedi jelenség Európában, hiszen a tizenkilencedik században például a New York-i prostituált cigarettaárus lány, Mary Rogers meggyilkolása, vagy Angliá-ban Hasfelmetsző Jack ténykedése hasonló tömeghisztériát váltott ki – mondta el Mátay Mónika társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa a Kiscelli Múzeum kiállításának megnyitóján, ahol a tárlathoz kapcsolódva megjelent könyvet is bemutatták. Mindez több okra vezethető vissza: ebben az időszakban épültek ki a metropolisok, amelyek megismerésének vágya része volt a korszellemnek, a nagyvárosok magukkal hozták az elidegenedést, az emberek közti kapcsolatok meglazulását, a szegény és a gazdag rétegek találkozását és együttélését, a megnövekedett bűnözést, illetve az egyre hatékonyabbá váló bűnüldözést. Mint a társadalomtörténész kifejtette, azok az esetek különösképpen megmozgatták a társadalom fantáziáját, amelyekben az áldozat prostituált volt, hiszen önmagukon túlmutatva vitás kérdéseket vetettek fel a közegészségügyről, valamint a nők szerepével és helyzetével kapcsolatban is. Másrészt azok a bűnügyek, amelyeknek örömlányok voltak az áldozatai, sokszor felderítetlenek maradtak, mint Hasfelmetsző Jack esete is, akinek a kilétéről a közelmúltban bár új elmélet született, de százszázalékos bizonyossággal ennyi idő távlatából soha nem fog kiderülni.

A Mágnás Elza megölése miatt elítélt társtettes, Nick Gusztáv személye is a mai napig megmozgatja az emberek fantáziáját, számtalan legendát kreálva köré. Az eset társadalomra gyakorolt hatását tovább gyarapította, hogy a fiatal lány egyébként is megosztotta a közvéleményt, egyszerű cseléd volt, aki sikeresen kapaszkodott fel, és végül kitartott, sokak által irigyelt úrinő vált belőle. A közfigyelmet az újságok címlapjain túl az is jól érzékelteti, hogy a temetésére tíz-tizenötezren, más, nyilvánvalóan túlzó források szerint százezren látogattak el, és még Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula is szenvedélyes hangon írt az esetről – előbbi a kokottok erkölcstelen világát és a szenzációra éhes közönséget bírálta, Krúdy pedig a nő életének bemutatásán keresztül ábrázolta a főváros félvilági köreit, és mint megjegyezte, a bűnügy igencsak megdobta A vörös postakocsi című regényének eladási mutatóit, hiszen sokan azt hitték, hogy a tárgyalt gyilkosságról szól.

A tárlat – amely a Kiscelli Múzeum újonnan megnyitott kiállítóterében látható, ott, ahol Schmidt Miksa emlékkápolnát rendezett be egykori szeretője emlékére – már csak a hangulata miatt is érdekes, falai között úgy érezzük magunkat, mintha katakombákban sétálgatnánk, a komorságát nemcsak maga az eset, de a nő nyitott koporsójának reprodukciója is tovább táplálja.

A kiállítás néhány korabeli tárgyon és dokumentumon, az üggyel foglalkozó újságok kinagyított címlapjainak, illetve az eset nemzetközi sajtóvisszhangjának bemutatásán keresztül ábrázolja a korhangulatot, és meséli el a történetet, többnyire szöveges információkból építkezve. A tárlathoz pedig többek között Mágnás Elza életének egykori helyszíneit felkereső városi séták, filmbemutatók és kerekasztal-beszélgetések is kapcsolódnak.