Kultúra

A szöveg melletti kép

A 18–19. század fordulójáról szólva ugyanúgy vizuális forradalomról beszélhetünk, mint napjainkban – A Kádár-korszak lett volna a könyvillusztráció legszebb időszaka?

A könyvillusztráció holnapja címmel, szakmai napot tartottak a minap a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában. A konferencián szakemberek több nézőpontból arra keresték a választ, hogy milyen ma a könyvillusztráció helyzete, s miként lehetne pozícióján javítani.

Liezen-Mayer Sándor Faust-illusztrációi 20180514
Liezen-Mayer Sándor Faust-illusztrációi a 19. századi ízlés jegyében fogantak (Fotó: Hegedüs Róbert)

Révész Emese művészettörténész, A könyvillusztráció holnapja konferencia szervezője köszöntőjében hangsúlyozta, céljuk a kortárs könyvillusztrációról való szakmai beszélgetés, együttgondolkodás, s egy gyakorlati jellegű konferencia megvalósítása volt. Szurcsik József, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszékének vezetője kiemelte: a felnőttirodalom illusztráció alulmaradt, míg a gyermekirodalom illusztráció szárnyal. A tanszékvezető szerint a mai könyvfogyasztói igényekhez és technológiákhoz kell alkalmazkodni. A legfőbb kérdés pedig az, hogy mit, hogyan, milyen felületen és miért olvasunk.

Hessky Orsolya művészettörténész Goethe Faustjának illusztrációi a tizenkilencedik században címmel tartott előadásában elmondta, a 18–19. század fordulóján az irodalmi művek illusztrálása a magas művészet rangjára emelkedett. Ebben az időben a rajz, a kép került előtérbe, ugyanúgy vizuális forradalomról beszélhetünk, mint napjainkban – tette hozzá. A mű első német kiadása 1808-ban jelent meg. Goethe nem szerette volna illusztrálni művét, mégis ő maga hét ceruzarajzot készített hozzá, amelyek közül a Föld szelleme című kép a leghíresebb – mutatott rá Hessky Orsolya. Peter von Cornelius Faust-illusztrációi is jelentősek, mintaként Albrecht Dürer fametszetei szolgáltak számára.

Mint kiemelte, mások mellett jelentősek még Delacroix 1825 körüli illusztrációi, ő a tragédia csúcspontját szerette volna visszaadni. A művészettörténész elmondása szerint Delacroix volt az első, aki nem csak reprezentálta Goethe szövegét, hanem interpretálta is.

Kép és szöveg így egyenrangúvá vált nála – mondta. Kulbach, Seibert, Kreiberg illusztrációt követték Liezen-Mayer Sándor képei, amelyek nagyon is elmélyedtek a szövegben. Pálfi György László, grafikusművész Kézrajz és komputergrafika az illusztrációban című előadásában szintén szólt arról, hogy míg a gyerekirodalom-illusztráció ma valóban szárnyal, addig a felnőttirodalom-illusztráció valamiért nem. A művész szerint elengedhetetlen a rajzstúdiumok elvégzése és az erős anatómiai tudás az illusztrátornak, még akkor is, ha számítógépen rajzol.

Herbszt László tervezőgrafikus, illusztrátor Finy Petra A csodálatos szemüveg című mesekönyvén keresztül szemléltette, hogyan is néz ki a könyvillusztráció a gyakorlatban.

Révész Emese művészettörténész, Kincs ami nincs – Magyar szépirodalmi könyvillusztráció az ezredfordulón című előadásában pedig rámutatott, a Kádár-korszak volt a könyvillusztráció fénypontja, hiszen tömegével, harminc-negyvenezres példányszámban jelentek meg minőségi könyvek, azonban a rendszerváltással mindez megváltozott.

A művészettörténész szerint cél a minőségi illusztrált könyvek kiadása, s ezt szeretnék erősíteni, megvalósítani a szakmai nappal is.