Kultúra
A szépirodalom a legkelendőbb
Európa éllovasaként nálunk a legnépszerűbbek a fikciós prózák – mondta Sárközy Mátyás a tegnapi megnyitón, a Vörösmarty téren
Mintegy negyvennégymilliárd forint volt tavaly a könyvpiac forgalma, az olvasók pedig elsősorban a szépirodalmat keresik, és Európa éllovasaként arányaiban nálunk a legnépszerűbbek a fikciós prózák, mondta Sárközy Mátyás a 86. Ünnepi Könyvhét tegnap délutáni megnyitóján. A Londonban élő szerző elárulta, hogy elsősorban azért szeret hazajárni, mert itthon minden járókelő az utcán a potenciális olvasója, és annak ellenére, hogy ötvenhét éve él Angliában, csak magyar nyelven képes az irodalmi nyelvhez szükséges kellő választékossággal írni – Sárközy véleménye szerint a magyar irodalom jövőjét és reflektorfényében maradását egyedül új mesterművek születése garantálhatja.
A négynapos programsorozatban ma tíz órakor mutatják be az R25 (JAK-füzetek) című kiadványt és a Szép Versek 2015-öt. A színpadon Áfra János és Szegő János szerkesztőkkel Czinki Ferenc beszélget. Fél tizenegykor Kelemen Jánossal hallható beszélgetés Dante születésének hétszázötvenedik évfordulójára megjelent könyve kapcsán. Délután fiatal prózaírók mutatkoznak be: Gerőcs Péter, Sirbik Attila, Urbán Ákos és Papp-Zakor Ilka. Szombaton este hatkor a Vörösmarty téren Csukás István tart előadást, az írónak a a könyvhétre harmadszor jelennek meg összegyűjtött versei.
Vasárnap délelőtt az Oroszlános kútnál Vendégségben itthon címmel Jankovics Marcell házigazda vezetésével Méry Gábor, Csík Mónika, Füzesi Magda, Sándor Zoltán, Lénárd Róbert, valamint Vári Fábián László beszélget Banner Gézával, a Magyar Művészeti Akadémia határon túli magyar irodalmi műsora után a Göncöl zenekar zenél.
Fél egykor mutatják be lapunk szerzője, Czakó Gábor Történeteink almáspitével című könyvét, majd Alexa Károly A bujdosó mondatát.
Csukás István beszél Juhász Ferenc A végtelen tükre, Lezsák Sándor pedig a Társai elmentek Megváltót nézni című könyvéről, majd háromkor Vendégségben itthon II. címmel Tamás Menyhért házigazda vezénylésével Árkossy István, Csender Levente, Gábor Diósi Felícia, Bogdán László, Gál Sándor, Tőzsér Árpád és Sándor Zoltán beszélget Banner Gézával.
Szintén vasárnap délután a Vörösmarty-szobor előtti színpadon cigány írók és költők kerülnek a fókuszba a Mezítláb a csillagok között című műsorban, amelyben fellép Hegedűs D. Géza színművész, Kocsis Csaba énekmondó és a Dunavecsei Csillagok cigány néptáncegyüttes. Az előadást később pódiumbeszélgetés követi.
Háromszáznál több új kiadvány jött ki a kiadóknál
Háromezer forint az átlagár
Háromszázhuszonkilenc új kötet debütál a tegnap kezdődött 86. Ünnepi Könyvhéten és 14. Gyermekkönyvnapokon, a budapesti Vörösmarty téren, valamint a Váci utca és a Deák Ferenc utca térbe torkolló szakaszán idén 147 pavilonban több mint kétszáz magyarországi és határon túli kiadó várja az érdeklődőket.
A könyvheti újdonságokról Tarján Tamás irodalomtörténész az MTI tudósítása szerint azt mondta, az idei kínálatot leginkább a szolidaritás, az egymással szótértés és közös gondolkodásra való törekvés jellemzi.
Mint fogalmazott, meglepően sok nem tipikus kiadvány, többek között számos szakács- és életmódkönyv jelent meg a könyvhét alkalmából. Az idén hattal kevesebb új kötet jelent meg a tavalyi kínálathoz képest, és aki az összes újdonság megvételére vágyik, mintegy 964 ezer forintot kell fizetnie. Az új könyvek átlagára az idei könyvhéten 2931 forint, ami 1,51 százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest.
Tarján Tamás véleménye szerint a könyvheti kínálatban idén is „utolérhetetlenül nagy erővel” van jelen a líra, a Kossuth-díjjal rendelkező művészek közül tizenháromnak jelent meg verseskötete.
A gyermekkönyvek terén a kiadók elsősorban az olvasást újonnan megtanult vagy még az olvasás előtt álló gyerekeknek szóló kiadványokat részesítik előnyben, a könyvheti kínálatban visszaszorulni látszanak az idősebb gyerekeknek szóló könyvek – mutatott rá Tarján Tamás.
A kiadók közül az irodalomtörténész kínálata változatosságáért dicsérte a Kossuth Kiadót, valamint kiemelte a szépirodalom terén végzett munkájáért a Magvető Kiadót is. Emellett méltatta a prózában szép eredményeket felmutató Kalligram és Pont kiadók teljesítményét is.