Kultúra

A századforduló hajói

Különleges kiállítás látható a száznégy éves műemlék Kossuth gőzösön, amely az egyetlen eredeti formájában fennmaradt lapátkerekes vízi jármű Magyarországon

Megújult a gőzhajózás történetét és a századforduló legjelentősebb hajóit bemutató tárlat az idén száznégy éves Kossuth gőzösön. Az ingyenesen látogatható kiállításon a hajózás, így a dunai vízi közlekedés története is megismerhető, a múlt századfordulót pedig berendezett étkezőkabinnal is megidézik a fedélzeten.

hajó 20170903
A tárlaton az épen maradt gőzgépet is meg lehet tekinteni (Forrás: Facebook)

A Lánchíd pesti lábához közel, a Vigadó téri állomásnál áll lehorgonyozva az idén száznégy éves Kossuth gőzhajó, amely múzeumhajóként szolgál. Fedélzetén ingyenesen látogatható, állandó kiállítás is van, amely nemrég megújult: a gőzhajózás történetét, a századforduló legfontosabb hajózási fejlesztéseit és az 1890-1930 közötti korszak legjelentősebb hajóit mutatja be. A tárlaton számos érdekesség látható, például a jármű épen maradt gőzgépe és lapátkereke, valamint a gőzműködtetésű kormányszerkezet is. Emellett az egykori hajózási társaságok díszegyenruhái és díszkardjai is ott vannak, valamint olyan hajós relikviák, mint a hajdani parancsjelző telegráf.

A kiállítás szöveges részei, valamint a dokumentumok és archív fotók felelevenítik a dunai hajózási vállalatok történetét. Külön rész emlékezik a Duna gyöngyszemeként emlegetett Zsófia Herczegnő luxusgőzösről is, amelynek fedélzetén számos történelmi személy megfordult. Így például II. Vilmos német császár, még trónörökösként a későbbi VIII. Edward brit uralkodó, valamint Iszoroku Jamamoto japán admirális. És szó esik az 1872-ben épült Balaton gőzhajóról is, amelyre sokan Petőfiként emlékezhetnek.

A Közlekedési Múzeum megújult kiállításán, a fedélzeten végigsétálva nem csak a gőzhajókról tudhatunk meg sok mindent, hanem az eredeti fotók, berendezések, makettek és szerkezetek megidézik a századforduló világát is. Étkezőkabint is kialakítottak, korabeli berendezéssel, hogy bemutassák, milyen lehetett egykoron a kiszolgálás.

A hajót az újpesti hajógyárban építették 1913-ban, s Ferencz Ferdinánd Főherczeg néven adták át a Magyar Királyi Folyam-tengerhajózási Rt.-nek. Személyszállító „kofahajóként” használták a Budapest–Esztergom vonalon, legfőbb funkciója tehát az volt, hogy segített eljuttatni a budapesti piacokra a kofákat és áruikat, hétvégenként pedig kirándulóhajóként működött. A Habsburg-ház trónfosztása után a gőzös új nevet kapott, 1919-ben Rigóra keresztelték, majd 1930-ban a Leányfalu nevet kapta. Az első világháborút szerencsésen átvészelte, 1944-ben Ausztriába menekítették, s csak két év múlva került vissza Magyarországra. Az ötvenes évek közepén aztán átépítették, s ekkor kapta a Kossuth nevet. Az évek múlásával amortizálódni kezdett, sokáig nem is használták, bár egy ideig séta- és lakóhajóként is üzemelt. Végül 1984-ben műemlékké nyilvánították, restaurálták, majd a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába került. Ma múzeum- és rendezvényhajóként működik – fedélzetén étteremmel –, mint az egyetlen eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon.