A sokszínű iszlám nyomában

Muszlim és keresztény, külföldi és magyar szerzők tisztázzák a félreértéseket és oszlatják el a tévhiteket egy magyarul megjelent tanulmánykötetben

Tíz tanulmány olvasható a Közelkép az iszlámról című, az egyik katolikus kiadó által nemrég megjelentetett kötetben: magyar és külföldi szerzők tisztázzák a tévhiteket, nem megkerülve a kényes kérdéseket, így a dzsihádot és a terrorizmust, a nők helyzetét és az emberi jogi kérdéseket sem.

Az elmúlt években az európai és közel-keleti nagyvárosokat érintő terrortámadások, valamint a menekülők és bevándorlók tömegeinek folyamatos áramlása sok társadalmi, vallási és kulturális kérdést vet fel az emberekben, amelyekre jórészt a politika és a média kínál válaszokat.

Az idei Szent István-könyvhétre az egyik katolikus lelkiségi mozgalomhoz kapcsolódó Új Város könyvkiadó jelentette meg a Közelkép az iszlámról című tanulmánykötetet, a minket érő híráradat, valamint a téves vagy csak részlegesen igaz információk felülírása érdekében. Az iszlám vallással kapcsolatos tudnivalókat foglalják össze muszlim és keresztény szerzők, a tíz tanulmány leginkább ahhoz kíván fogódzót nyújtani, hogy hitelesebb forrásból ismerkedhessünk meg ezzel a rendkívül sokszínű világgal, a Föld második legnagyobb vallásával. A legfontosabb problémákra, kényes kérdésekre adják meg a válaszokat, hiszen ilyen terjedelemben nem lehet teljes képet nyújtani az iszlám teljes hitrendszeréről és vallásfilozófiájáról.

A Paksy Eszter által szerkesztett sokszínű és érdekes kötet szerzői a téma elismert nemzetközi és magyar szakértői, akik hitelesen és érthetően írnak.

Mércz András, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatója a könyv elején pél­dául számadatok segítségével mutatja be az iszlám kulturális sokoldalúságát, hangsúlyozva, hogy a kereszténységhez hasonlóan az iszlám sem egységes, hiszen különböző területeken különböző szokások, értelmezések, szabályok vannak érvényben. Allah híveinek száma meghaladja a másfél milliárdot, ám nekik csak a húsz százalékuk arab, hiszen a muszlimok többsége Ázsiá­ban él. Az európai iszlám jelenleg negyvennégymilliós, a legnagyobb muszlim kisebbség Franciaországban van.

Giuseppe Scattolin olasz szerzetes, a Jézus Szíve Misszionáriusai társaság tagja az iszlám társadalmi, vallási, kulturális és politikai aspektusát vizsgálja meg. Mint írja, a fő kérdés ma az iszlám megreformálása, hogy az alkalmazkodjon a modern emberi jogi szemlélethez.

Piazza Georgi Barbara, aki harminc éven át dolgozott az ENSZ szociális és humanitárius programjai­ban Afrikában és a Közel-Keleten, a nők helyzetét vizsgálta meg az egyes országokban. Tájékoztatása szerint a több mint másfél milliárd muszlim közül mintegy háromszázmillióan élnek olyan helyen, ahol a törvények és a társadalmi nyomások a szélsőséges iszlámot kényszerítik a lakosokra. Úgy véli, a nők helyzete az iszlám világban nem különbözik olyan sokban a keresztény nők, családanyák életétől, ők is tanulhatnak vagy dolgozhatnak, de otthon is maradhatnak gyermekeikkel. Tisztázza azokat a kérdéseket is, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatják: a fejkendőhordás, a munka és tanulás, a házasságkötés és a poligámia témáit.

Fethullah Gülen török származású szufi misztikus a terrorizmus és a dzsihád kapcsolatáról szóló tévhiteket oszlatja el. Szerinte nagy baj, hogy minden muzulmánt a terroristákkal azonosítanak, főleg azért, mert az iszlám vallás egyértelműen bűnnek tekinti és elítéli az ilyen cselekedeteket.

A kötet írásai számot vetnek az iszlamofóbia jelenségével, a jogos és jogtalan félelmekkel. Bemutatják milyen keresztényként iszlám országban lakni, és milyen muszlimként Magyarországon vagy Olaszországban élni. A tanulmányokhoz Michele Zanzucchi olasz újságíró írt zárszót, amelyben Ferenc pápára hivatkozva a vallási párbeszéd jelentőségét emeli ki.