A pesti Városliget két évszázados története

A Liget Budapest projekt és az új múzeumok építése mellett tervezett parkrekonstrukció fényében aktuális előadás zajlott kedd este a Fuga – Kortárs Építészeti Központban. Jámbor Imre tájépítész A pesti Városliget – Az első városi népkert címmel a park kialakulásáról, történetéről, a városban betöltött szerepéről beszélt elsőként. Mint felidézte, Európában a 18–19. század fordulóján, a romantika időszakában alakultak ki az első népkertek. Ezeknek a nagy zöld területeknek kiemelt fontosságú közösségi szerepük volt, ahol eltérő társadalmi csoportok tagjai – a nemes a szegénnyel, a városi lakos a vidékivel – találkozhattak. Emellett egészséges szigetként működtek a túlzsúfolt városi szövetben, ezek jelképezték az ember és a természet harmonikus viszonyát, illetve alapvetők voltak a nemzetté válás folyamatában is – hangsúlyozta a szakember. Míg a budaiaknak ott voltak a hegyek, a pestieknek kisebb lehetőségei voltak, hiszen a török hódoltság után a városhatár lényegében pusztaság volt. A mai Városliget területét akkoriban Ökördűlőnek nevezték, legelő, illetve homokpuszta volt, benne egy mocsárral és annak két szigetével. És bár Mária Terézia erdőtörvénye 1770-ben már rendelkezett a fásításáról, Pest ezt mintegy másfél évtizeden át elszabotálta, később is csak részleges rendezés történt. A tájépítész rámutatott: a fordulat 1808-ban, a Pesti Szépítő Bizottmány megalakulásával következett be, a testület fő szándéka a nagyvárosi arculat kialakítása volt. A kezdeményező József nádor célja volt az is, hogy a ligetre pályázatot írjanak ki, így létrejöhetett egy valódi népkert. A tervezést Christian Heinrich Nebbien nyerte el 1813-ban, akinek képalkotó szándéka Jámbor szerint jól érvényesült. Szoborszerű növényszigeteket, az aranymetszés arányai szerinti utakat, festményszerű zugokat álmodott meg hármas körútrendszerrel a klasszicizmus szellemében, szép és hasznos, esztétikus és gazdaságos elképzelés alapján. Jámbor úgy véli, ezt sikerült is megvalósítani: a tervek elemzésével érdekes összefüggések mutathatók ki, az egykori Rondó – ma itt áll az Ötvenhatos emlékmű – arányai, tengelyei, a tó és más elemek vonatkozásában.

A szakember szerint az állatkert idetelepítése ezt a rendet még nem borította fel túlságosan, a drámai változást csak az 1896-os millenniumi kiállítás számtalan épülete, majd a Hősök tere kialakítása hozta. A tájépítész úgy látja, hogy az elmúlt évtizedek alatt is számos kárt szenvedett a liget, és azt vallja: zöld parknak kellene maradnia, mivel egyetlen és eredeti funkciója a passzív rekreáció biztosítása.

A tervekben szerepel a parkrekonstrukció

Mint ismert, a Liget Budapest projekt részeként a lebontandó Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria, illetve a lebetonozott parkoló egy részére építendő Néprajzi Múzeum, valamint az ugyanott újjáépítendő Városligeti Színház mellett a teljes zöldfelületet, sétautakat is rehabilitálnák. Az utakat racionalizálnák, szűkítenék, a parkoló nagy részét is visszacsatolnák a parkhoz, és mint a nemrég kiírt tájépítészeti tervpályázatban – de korábban számos határozatban is – áll, a jelenlegi biológiai aktivitást növelni kell, új növényekkel, a régiek ápolásával. (MH)