Kultúra
A magyar kultúra napját ünnepeljük
Közművelődési szakmai díjakat adtak át Budapesten - Simicskó: Erősítsük hitünket a magyar kultúra napján is
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a Pesti Vigadóban, idén pedig a Zeneakadémia épületében ünnepelték a magyar kultúra napját és mindazokat, akik az elmúlt években sokat tettek a kultúra felvirágoztatásáért. Ezek az épületek ma arra emlékeztetnek bennünket, hogy a magyar kultúra stabil lábakon áll, ám nem volt ez mindig így - emelte ki.
"Szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy nemzet hogyan bánik az emblematikus épületeivel" - hangsúlyozta, hozzátéve: ahogy ezek az épületek a magyar kultúra stabil bástyái, ugyanúgy elmondható, hogy kultúránk a magyar nemzet legerősebb védvára.
Kiemelte: a kormány a saját és egymás tiszteletén alapuló értékrendet követi a kultúrpolitikában immár nyolcadik éve. Vállalták a kulturális közösségek és a nemzeti kultúra megerősítését, ami egyúttal az egész magyar társadalmat is erősíti.
Az ünnepségen a Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában részesült Wenczel Imre drámapedagógus, míg a Csokonai Vitéz Mihály-díj közösségi kategóriájában az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospataki Művelődés Háza Kamarakórusa tevékenységét ismerték el.
Emellett átadták a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet is.
A pécsi Gandhi Gimnázium, Európa első roma nemzetiségi középiskolája volt az Együtt szaval a nemzet kezdeményezés központi helyszíne idén. A nemzeti összetartozást erősítő kultúra napi program fókuszában ebben az esztendőben a nemzetiségek álltak.
A szavalatot hétfő délelőtt Jordán Tamás színművész, színházigazgató vezényelte, több száz diák zengte a verseket. A középiskolások a Himnusz első versszakát, Tóth Krisztina Hálaváltozat és Sarkady Sándor Zeneszó zeng című versét mondták el. Idén meglepetésként a Gandhi Gimnázium tanulói József Attila Tiszta szívvel című versét szavalták el magyarul, majd beás és lovári nyelven is.
Bemutatták a város EKF-pályázatát Egerben
A fény és a vizualitás köré szerveződő, a fiatalok megszólítását és a kultúra, a művészet, valamint a tudomány határterületeinek feltérképezését is küldetésének tekintő programkínálattal pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címre Eger - jelentette be a város polgármestere a magyar kultúra napján hétfőn sajtóeseményen.
Habis László a 80 oldalas dokumentum tartalmát összefoglalva úgy fogalmazott: a város közösségfejlesztési és kulturális stratégiáján nyugvó pályázat minden eleme arról szól, hogy Egernek van mondandója Európa számára és nyitott annak kulturális sokszínűségére.
Koltai Lajos operatőr, a nemzet művésze, a pályázat művészeti vezetője az eseményen arról beszélt, hogy a fény a legnagyobb emberi élmények egyike, olyan varázslat, amely semmi máshoz nem fogható. Eger egyszerre történelmi hangulatú és modern városként különleges atmoszférát teremt a fényt és a fényhez való viszony izgalmas és egyedi láttatásához, bemutatásához.
A tavalyi ünnepségnek helyet adó Cegléd önkormányzata a szavalás előtt adta át rendezvény stafétáját a pécsi gimnáziumnak. Fórizs Zoltán főszervező, a Nemzeti Kreatív Intézet igazgatója ugyancsak a szavalás előtt a kezdeményezés történetét is felelevenítve arról beszélt, hogy a program célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon.
Az alapgondolathoz idén a nemzetiségi kultúrákról való megemlékezés kapcsolódik, mivel 150 éves az Eötvös József megalkotta, a világ első, a nemzetiségek kultúrájának ápolását, oktatását támogató törvénye - hangsúlyozta.
A Gandhi Gimnáziumra utalva Fórizs Zoltán kiemelte azt is, hogy a jubileumi évforduló alkalmából a kezdeményezésnek idén Magyarország egyik legnagyobb nemzetiségi oktatási és kulturális intézménye ad helyet.
Jordán Tamás köszöntőjében a többi között arról szólt, hogy minden ilyen esemény rácáfol arra a "negatív és rosszhiszemű hiedelemre", amely szerint a mai fiatalokat már nem érdekli a költészet. A színművész idén személyes ajándékaként József Attila A számokról című művét szavalta el a nemzeti versmondás résztvevőinek.
Ráckevei Anna és Alexáné Kardos Ildikó kapta a Debrecen Kultúrájáért Díjat
A kulturális életben kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen Kultúrájáért Díjat vehetett át Ráckevei Anna színművész, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója és Alexáné Kardos Ildikó hegedűművész, koncertmester, a Debreceni Egyetem zeneművészeti karának oktatója hétfőn a magyar kultúra napján tartott ünnepségen, Debrecenben.
A rendezvényen Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kiemelte, hogy kultúra nélkül nincs ember, nincs gazdasági növekedés, kultúra nélkül nem képes egy ország létezni, nem képes erőssé válni. A politikus elmondta, hogy a magyar kormány üzenete egyértelmű: "hárítsuk el azt a veszélyt, ami a kultúránk, önazonosságunk megsemmisítésével fenyeget".
A magyar kultúrát, ami "nemzetet éltető egész, nekünk kell megvédeni" - tette hozzá a tárca nélküli miniszter.
Papp László, Debrecen polgármestere a 196 évvel ezelőtt befejezett Himnuszra utalva azt mondta, hogy az "nemcsak kijelöli a közösségi emlékezet irányait, hanem lehetővé is teszi az identitás megformálását az egész nemzet számára".
A polgármester szerint Debrecen feladatának tekinti a magyar kultúra értékeinek képviseletét a régió határon túli területein is, ami egyik legfontosabb eleme az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatuknak.
Papp László az ünnepségen bejelentette: az Országos Széchényi Könyvtár azzal a felajánlással állt Debrecen pályázata mellé, hogy amennyiben a magyar városok közül Debrecen kapja meg a megtisztelő címet, akkor 2023. január 22-én, a magyar kultúra napján, az akkor 200 éves Himnusz eredeti kéziratát a városban mutathatják be.
A szavalás után átadták a díjakat a tavalyi rendezvényhez csatlakozó, s a versmondásról készült videókat a YouTube portálra feltöltő iskoláknak. A három kimagasló látogatottságot elérő videófelvételt a tatabányai Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Debreceni Szakképzési Centrum Könnyűipari Szakközépiskola és a pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola készítette.
Fórizs Zoltán az MTI-vel közölte: várakozásaik szerint több százezren vettek részt az idei szavalásban, minden határon inneni és túli iskolához - szám szerint 3860 intézményhez - juttatták el a felhívást. A szavaláshoz a televízión, az interneten és rádión keresztül is lehetett csatlakozni - ismertette a főszervező, aki hozzátette: a programhoz az interneten keresztül csatlakozó iskolák szavalataikat idén is feltölthetik a videómegosztó portálra.
Őri László (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely kultúráért felelős alpolgármestere az MTI-nek elmondta: a helyszín annak az elismerése, hogy Pécs nemcsak a kultúra, hanem az együttműködés városa is, ahol évszázadok óta él együtt békében és egymás kultúráját erősítve tíz nemzetiség. Az Együtt szaval a nemzet elnevezésű programot 2014. január 22-én indította útjára Szőcs Géza kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendező szakmai irányítása mellett. A kezdeményezés célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon. A kezdeményezés ezen túl azt is célozza, hogy egyre több iskola építse ki saját iskolai márkacsatornáját, amelyet a diákok rendszeresen különböző művészeti témák feldolgozására, saját kreatív filmtartalmak létrehozására használnak.