A király, aki nem akart uralkodó lenni

Magyarország legnagyobb szabadtéri színpadán Szikora János – a város Vörösmarty Színházának igazgatója – rendezésében a tavalyi Szent István király élete és a középkor hangulata után az idén Szent László király koronázását vitték színre. A rendező korábban lapunknak úgy fogalmazott, feltett szándéka, hogy az előadás-sorozattal „a művészet eszközeivel egy olyan virtuális panteont” hozzon létre, amelyben „ki-ki az emlékezetében ismét felidézi és méltó helyre teszi történelmünk nagy királyait”.

A nagyszabású esemény, amely immár tömegeket vonz Székesfehérvár központjába, az országban egyedülálló módon jeleníti meg az Árpád-házi királyok korát évről évre, miközben középkori hangulatba öltözteti a történelmi belvárost.

Az előadó-művészettel, fényfestészettel, történelmi kavalkáddal valóságos összművészeti fesztivál kerekedett múlt hét végén Székesfehérvárott. A rendezvény központi alakja az idén I. (Szent) László király volt, akinek legendáit és királlyá koronázását láthatták a nemzeti emlékhelyen felállított színpadon. Egy történetet a lovagkirályról, aki sosem akart király lenni – mégis az egyik legnagyobb lett.
Felemelő érzés volt látni az idén is a koronázásáról szóló előadást, a történelmi sírok és kövek között kelt életre a grandiózus nyári színház. Immár hagyományosan értékelik ezt a nézők is, hiszen akármilyen lehet az idő, telt ház fogadja Szikora Jánost és alkotótársait. Nem is előadás, inkább megidézés volt ez, Szent László koronázásának életre keltése, misztériumjáték, amelyben értő partner volt estéről estére a közönség.

Tíz nap megfeszített próba, hihetetlen munka nyomán született meg a rendhagyó produkció, amelyben – a nézőtérről szemlélve – rengetegen dolgoztak. A koronázó érsek szerepében Blaskó Pétert láthattuk, a címszerepben Makranczi Zalán elevenítette meg hitelesen az uralkodó alakját, a szertartásmester megtestesítőjeként Mihályi Győző lépett színpadra, hogy csak néhány nevet említsünk a vezető művészek közül, de nem feledkezhetünk meg a közel félszáz gyermek statisztáról, a zenészekről, az énekesekről és a műszakiakról sem, akiket alaposan megizzasztott a színpad közepére épített, le- és felemelkedő Szent Korona, a szintén változó pozíciójú ledfal és a sok egyéb, nem könnyen megvalósítható rendezői ötlet. Az igényes jelmezek és a díszlet egy kosztümös film világát idézte.

A tavalyi Szent István-koronázás és az idei Szent László-előadás után a sorozat jövőre Könyves Kálmán király megidézésével folytatódik, szintén Szikora János rendezésében.