A honfoglalás kori Kárpát-medence

Hoppál Péter államtitkár a megnyitón kipróbálta a tárlat interaktív elemeit (Fotó: Hegedüs Róbert)

A nemzet első múzeumában utoljára több mint másfél évtizede volt látható a honfoglalás korát bemutató tárlat – emlékeztetett a 9–10. század Kárpát-medencéjének társadalmi berendezkedéséről szóló kiállítás tegnapi megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Hoppál Péter a Nemzeti Múzeumban. A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában című kiállítás tulajdonképpen hiányzó láncszem, hiszen a 9–10. század még nem jelent meg állandó kiállításon – mondta Tomka Gábor főigazgató-helyettes.

A kiállítás a Kelet és Nyugat határán című, 2002-ben elkészült állandó régészeti tárlat tematikus egysége: a korábbi szekció az avar birodalom bukásával végződik, az új rész megfelelő kapcsolódását a Kárpát-medencében tovább élő késő avar hagyaték, így a kiemelkedő jelentőségű – részben még közöletlen – temető- és terepfeltárások válogatott leleteinek bemutatása biztosítja. A tárlat megmutatja a térségben élő népek mindennapjait. Különösen érdekes a 9. századi városias településszerkezet, egyházak, paloták makettekkel való felidézése. Építésük folyamata (egyben a településszerkezet gyakori változása) építészeti animáció segítségével követhető nyomon. A tárlaton kiderül az is, hogy nem sokkal később a Hadrianus-templom ablakaiban már ezüstfestésű és színes üvegek ragyogtak, tornyában – az itt talált és kiállított öntőforma alapján – pedig a korabeli Európa legnagyobb harangja zengett: a mai Zalavár határában évtizedek óta zajló ásatások eredményeit ez a tárlat mutatja be először hazai közönségnek.

„A magyarok Kárpát-medencei megtelepedésének időpontját a kiállítás nem köti a közmegegyezésen alapuló 896-os évszámhoz, hanem – a történeti adatoknak megfelelően – valószínűsíti az évekkel, esetleg évtizedekkel korábbi, kisebb hullámokban való beköltözést. A kor kevéssé ismert még hazánkban is, ezen szeretnénk változtatni a kiállítással. Bemutatjuk azt is, hogy kiket találtak itt őseink, és hogy ezek a népek miként éltek tovább a magyar társadalomban” – mondta el Szőke Béla Miklós, a kiállítás egyik szakkurátora, A Karoling-kor a Kárpát-medencében című kötet szerzője. A tárlaton felfedezhetjük a Magyar Nemzeti Múzeum gazdag honfoglalás kori gyűjteményének legféltettebb kincseit, így a páratlan beregszászi süvegcsúcsot vagy a galgóci tarsolylemezt is. „Azt a tudást tettük le a tárlókba, amelyet 1834, az első honfoglalás kori lelet előkerülése óta összegyűjtöttünk. Az időszak forrásszegény, nincsenek leírások a hétköznapokról vagy a társadalom szerkezetéről. A külső források inkább egy-egy megnyilvánulásunkkal – leginkább a kalandozó hadjáratokról – mesélnek, nem minden elfogultság nélkül” – mondta Révész László, a tárlat másik szakkurátora, a tárlathoz kapcsolódó A magyar honfoglalás kora című kötet írója.

„Az adatsor és a belőle kialakuló kép soha nem lesz olyan látványos, mint a forráskritikát félresöprő, egy képzelt dicső, ámde velejéig hamis elképzelés. Ez a kiállítás nem kísérel meg mindenre választ adni, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a kevés forrásunk a tudományosság keretein belül többféleképpen magyarázható – hangsúlyozta Révész László. – A látogatók számára sokat jelenthet, hogy olyan tárgyakat láthatnak itt, amelyeket sok száz évvel ezelőtt érintett utoljára ember, és amelyek közvetlen kapcsolatot jelentenek köztünk és elő­deink között.”

Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régész-szakmuzeológusa elmondta: az MNM elindította az idén az Élő múzeum programot, amelynek során olyan foglalkozásokon és tárlatvezetéseken vehetnek részt a látogatók, amelyek könnyedén hozzák közel a magyarok távoli múltját.

A tárlat a Nemzeti Kulturális Alap kétszázmillió forintos támogatásával jöhetett létre, ennek köszönhető a régészeti és történeti tárlat megújulása is.