A Csonkatoronytól a Kapcsos könyvig

A tematikus lapszám hagyományos módon Arany János életrajzával nyit, amelyet nem kisebb irodalomtörténészek tolmácsolásában olvashatunk, mint Négyessy László és Riedl Frigyes, akik nemcsak a téma elismert kutatói, hanem a későbbi irodalomtudományra és költészettörténetre is nagy hatást gyakorolt szakértői voltak. Mindketten az életrajz izgalmas fordulatait igyekeztek föltárni, de amíg Négyessy a költőt ért hatásokat – például olvasmányait – vizsgálta, addig Riedl elsősorban Arany egyéniségére, lelkületére volt kíváncsi.

A folyóirat ezután az emlékév nyitányát megidézve közli Áder János köztársasági elnök március 2-i beszédét is, amely Arany János születésnapján, Nagyszalontán hangzott el. Ezt követően magáról a településről, a költő szülővárosáról olvashatunk több írást: Patócs Julianna a Csonkatoronyban kialakított emlékmúzeum kiállításáról, a hagyaték ott található tárgyairól mesél, míg Cégé Dóra inkább a helytörténeti érdekességekről és azok Aranyra gyakorolt hatásairól ír. Az informatív szövegeket időnként egy-egy költemény töri meg: megtudhatjuk hogyan próbálta fel Kányádi Sándor a költő kalapját, és milyen lehetett Arany és felesége kapcsolata. Az is kiderül, hogyan lett Arany Wales posztumusz díszpolgára, és miként hangzik angolul – saját fordításában – a bárdok kivégzéséről szóló híres költeménye. A lapszám ezután sorra veszi az országban található legfontosabb Arany-kiállításokat. A részletes kiállításkörképet követően a folyóiratban a művek kerülnek a középpontba: azon belül is a Kapcsos könyv versei, majd a kihagyhatatlan Toldi-trilógia, végül pedig Arany és Petőfi rendkívül izgalmas levelezése.

A jól sikerült, színes és információkban gazdag lapszám az utóbbi években kiadott Arany-könyvek listájával zárul, amely segítheti a további tájékozódást, ha valaki ezek után kedvet kapna még jobban megismerni az életművet, és a mögötte álló embert.