Kultúra

Esztergályos Cecília: A járatlan utat a jártért el ne hagyd!

Isten éltesse, művésznő!

Január 26-án tölti be nyolcvanadik életévét Esztergályos Cecília Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.

Esztergályos Cecília: A járatlan utat a jártért el ne hagyd!
Esztergályos Cecília színésznő nyolcvanéves
Fotó: MH

A ma is fiatalos lendületű színésznő Budapesten született. Apai nagyapja a múlt század első felében országgyűlési képviselő, szerkesztő, apja orvos volt, bátyja, Esztergályos Károly rendező lett. Már kiskorában kiderült, hogy egy kicsit más, mint a hasonló korú gyerekek: csak a bohóckodáson, rosszalkodáson, maga és mások szórakoztatásán járt az esze. Kilencévesen lett az Állami Balettintézet növendéke, és miután kitűnő eredménnyel végzett a klasszikus balett főtanszakon, 1960-tól három évig Eck Imre világhírű Pécsi Balettjének volt a szólistája.

1964 és 1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ezután másfél évtizeden keresztül Kazimir Károly Thália Színházában játszott. 1984-től 2005-ig – egy 1990–1991-es veszprémi kitérővel – a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Vámos László és Sík Ferenc keze alatt játszhatott, 2005 és 2011 között a József Attila Színházhoz fűzte szerződése. 2014-től az Újszínház társulatának tagja, emellett több helyen vendégszerepelt, illetve játszik jelenleg is.

Komikai alkata és magas fokú mozgáskultúrája főként vígjátékokban érvényesül, színházi bemutatóinak száma meghaladja a százharmincat. Emlékezetes alakításokat nyújtott a Miss Arizona, az Osztrigás Mici, A kaktusz virága, a Csárdáskirálynő, a Szellemidézés, A hattyú, A hölgy fecseg és nyomoz, az Othello Gyulaházán, a Vörös malom, A Bermuda-háromszög botrány, a Sose halunk meg, a Mici néni két élete című színpadi előadásokban.

Több önálló estje volt, 2017-ben az Újszínházban mutatta be Meddig vagyok?! című műsorát, amelyben színes és mozgalmas életpályájának legjavából adott ízelítőt, fénykép-, film-, színházi és tévéfelvételek segítségével mutatta be a pályán töltött hat évtizedét sok humorral, dallal, verssel, prózával fűszerezve. Ahogy ő mondta: „Rendhagyó életemet mutatom be, amelyet erősen befolyásolt, hogy fordítva vagyok bekötve. A mottóm: »Járatlan utat jártért el ne hagyd, s miközben tudom, hogy ilyen vagyok, ennek ellenére „nem bánok semmit sem!«”

A film számára Szabó István fedezte fel Te című, 1961-ben készült rövidfilmjében. Ezt követően olyan alkotásokban szerepelt, mint az Álmodozások kora, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, a Fiúk a térről, a Régi idők focija, az Illatos út a semmibe, A Pendragon-legenda, az Ajándék ez a nap, a Vámmentes házasság, a Kojak Budapesten, a Boldog születésnapot, Marilyn, a Felhőjáték, a Meteo, az Amerikából jöttem, az Aglaja és a Férfikor. Több tévéfilmben és olyan nagysikerű sorozatokban játszott, mint a Princ, a katona, a Bors, a Felelet, a Nyolc évszak, a Privát kopó vagy a nyolc és fél évig futó Família Kft. című tévés szappanopera.

Pályája során számos elismerésben részesült. Megkapta a Jászai Mari-díjat (1974), a Filmkritikusok díját (1979, 1981), a San Remó-i Fesztivál legjobb női alakítás díját (1981), a Chicagói Ezüst Hugo-díjat (1981), az érdemes művész (1982) elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét – polgári tagozat (1996), valamint a József Attila-gyűrűt (2008). 2012-ben Pécsi Sándor-díjjal jutalmazták, 2013-ban kiváló művész címben részesült, 2017-ben megkapta a legjobb női főszereplő díját a VI. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon. 2018-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „utánozhatatlanul energikus stílusával, kifinomult mozgáskultúrájával minden szerepét egyedivé varázsoló, nagy népszerűségnek örvendő alakításai, színpadon, filmvásznon és a televízió képernyőjén egyaránt sikeres pályafutása elismeréseként”. 2020-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.

„Sosem ülnék semmittevésben a babérjaimon: az a típus vagyok, aki nem adja meg magát a gondjainak, inkább rózsákat ültetek, ha kell, akár az aszfalton is” – nyilatkozta. Szabadidejében két hobbijának, a kerámiaszobrászatnak és a festészetnek hódol. Számos kiállításon szerepeltek munkái, a budapesti nagy galériák mellett az ország több városában bemutatkozhatott. Lemezei is jelentek meg: Ha nagy leszek (1986), Bohócbál (1989), A hétfejű tündér (1996), és videókazettája Női praktikák (1998) címmel. 1986-ban jelent meg Adj békét, Uram! című könyve.

Esztergályos Cecília örül, hogy kora ellenére nagy szerepeket játszhat, és mostanában nagyobb gondja nincs az egészségével. Úgy tartja, optimizmusa tartja fiatalon, és humora segített megőrizni ifjúkori lendületét.

Kapcsolódó írásaink