Kultúra

Félezer Mária-ének a magyar nyelvterület egészéről

Betlehemtől a mennybemenetelig: Szűz Mária élete és alakja a népköltészetben –  Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése kéziratos énekeskönyvek és szakrális nyomtatványok alapján

Bemutatták tegnap a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) budapesti székházában a közönség és a tudományos kutatás számára is jelentős Mária Anya – Mária Anyánk című kötetet, amely Erdélyi Zsuzsanna, Kossuth-díjas néprajztudós gyűjtéséből válogat Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense szerkesztésében. A Szent István Társulat által kiadott, CD-melléklettel ellátott könyvről, amely a közösségi népi emlékezet által megőrzött és tájanként variált népénekeket tartalmazza, a szerkesztővel beszélgettünk.

Félezer Mária-ének a magyar nyelvterület egészéről
Medgyesy S. Norbert mutatta be a közösségi népi emlékezet gyűjteményes kötetét
Fotó: MH/Purger Tamás

– Szerkesztőként hogy látja, miként illeszkedik a kötet Erdélyi Zsuzsanna életművébe?

– A fáradhatatlanul gyűjtő, Kossuth-, Európa-, Pietré- és Magyar Örökség-díjas, 2015-ben elhunyt Erdélyi Zsuzsannát főként az archai­kus népi imádságokat közkinccsé tevő, Hegyet hágék, lőtőt lépék… című könyvéről ismerjük. Erdélyi az imádságok mellett nem csak kimutatta a 18–19. századi vallásos aprónyomtatványok és kéziratos énekeskönyvek forrásértékét az irodalom-, a zene-, a művelődés- és a lelkiségtörténet, továbbá a néprajzkutatás területén, de 1959 és 1985 között az egész magyar nyelvterületről varián­saiban gyűjtötte a Mária-költészet írott és szóbeli emlékeit is. Mária Országa lelkiségének és megélt vallásosságának elfelejtett apostolait, a búcsúvezető előénekeseket a legeldugottabb falvakban is felkereste, és náluk gyöngyszemekre lelt. Ezekből a tiszta forrásokból a Mária Anya – Mária Anyánk című könyv a magyar népi Mária-költészet legszebb költeményeit tárja az olvasók elé több mint ötszáz tételben.

– Mondana példákat?

– Népénekek, legendaballadák, parasztbibliai történetek és a jellegzetesen népi liturgia (Mária menyegzője, Mária temetése) sokversszakos „istóriái” olvashatók a gyűjteményes kötetben. Az énekek a mennyei édesanya földi életének időrendje szerint vannak csoportosítva, kiemelkednek a betlehemi szálláskereső dalok és bensőséges hangú Mária-altatók, a nagyhéten a fiával együtt szenvedő anya siralmai, végül a húsvét és a menny­be fölvett Szűz Mária – aki az emberiség és Magyarország kiemelt szószólójává vált – dicsőséges énekei.

– Amelyeket meg is hallgathatnak az olvasók…

– A Mária-énekek Németh István népzenegyűjtő szerkesztésében, a több mint kétszáz számot tartalmazó CD-ről az előénekesek ­autentikus hangján hallgathatók. Az énekek tartalmi motívumainak képzőművészeti párhuzamait pedig Havas Gyöngyvér művészettörténész kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illusztrálják. A kötet egyébként a Szent István Társulat gondozásában látott napvilágot, de a kiadás teljes anyagi hátterét a Magyar Művészeti Akadémia biztosította.

– Erdélyi Zsuzsannát személyesen is jól ismerte, nemcsak munkáin keresztül. Honnan ered a kapcsolat?

– Számos szakmai és emberi jó tanácsot kaptam tőle 1996 óta szakmai konferenciákon és magánbeszélgetésekben egyaránt, amelyekért köszönettel tartozom.

Kapcsolódó írásaink

India mindig ad valamit

ĀEgyedül három gyerekkel és az autizmussal egy távoli országban – erről szól a Karmaváltás című könyv