Tutanhamon csillogó aranyai Budapesten

Nem vezetői képességei tették naggyá Tutanhamont, a világ egyik legismertebb fáraóját, aki nyolc-kilenc évesen lépett trónra, és tizenkilenc éves korában már meg is halt, hiszen fiatal kora miatt mások irányították a birodalmát. Fáraóként azért vált híressé, mert nyughelyét nem fosztották ki a sírrablók, ezért múmiája és a vele eltemetett kincsek mind megmaradtak az utókornak Howard Carter brit régésznek köszönhetően. A fáraó titokzatos világához a Tutanhamon rejtélye és kincsei című tárlaton kerülhetünk közelebb.

A labirintusszerű termeken végigvezető kiállítás elejére a rosette-i kő másolata került. A kőtömbre 1799-ben Napóleon serege talált rá a Nílus-deltában, s az meghatározó szerepet játszott az egyiptomi írás megfejtésében.

Kiderül, miként temetkeztek a Királyok Völgyében. Mint írják, a királyi sírok elkészítését és díszítését külön erre a célra kiválasztott kézművescsoportok végezték. Az ókori feljegyzések és rajzok alapján azt is tudjuk, hogyan tervezték és készítették el a sírokat. A sírrablókról szóló egységben pedig arról olvashatunk, hogy a rablók nemcsak az aranyból és más értékes nemesfémből készült tárgyakat lopták el, hanem a halott mellett található parfümöket, kenőcsöket, textileket és bort is.

Howard Carter egyiptológus éveken át megszállottan kutatott, míg 1922-ben rábukkant Tutanhamon sírkamrájára. Ám a fáraó temetkezési helye jóval kisebb, mint a Királyok Völgyében található többi fáraósíré. Valószínű, hogy eredetileg nem is a fiatalon elhunyt fáraónak, hanem az udvarhoz közel álló, más előkelő személynek építhették. A 18–19. században Európát elbűvölte Egyiptom, a birodalomra az ősi és titkos tudás birtokosaként tekintettek. Tutanhamon sírjának felfedezése után az Egyiptom iránti lelkesedés újabb hulláma indult el. Az egyik teremben hatalmas táblákon követhetjük végig Egyiptom történetének főbb állomásait Kr. e. 5000-től Kr. e. 30-ig.

A tárlat legizgalmasabb része a sírkamra rekonstrukciója, amely hasonlóan néz ki, mint ahogy a felfedező, Howard Carter láthatta

Fotó: MH/Katona László

Aztán egy sötét teremben, a pislákoló lámpás fényénél megpillantjuk a tárlat legizgalmasabb részét, a sírkamra rekonstrukcióját szobrokkal, faládákkal, értékes kincsekkel, épp úgy, ahogy Carter látta csaknem száz évvel ezelőtt. „Mindenhol az arany csillogása. Egy pillanatra elállt a szavam a csodálkozástól…” – írta a régész felfedezéséről. Az autentikus rekonstrukciók és díszletek mellett színes ábrák mutatják be a bejárati folyosó, a mellékkamra, az előkamra, a kincseskamra, valamint a sírkamra elhelyezkedését. S azt is megtudjuk, hogy az ókori uralkodók már trónra lépésükkor elkezdték tervezni sírjukat, és összegyűjtötték halotti felszereléseiket. Carter felfedezése valódi szenzációnak számított, s az általa vezetett szakemberek ásatása tudományos szempontból teljesen új mércét állított fel. A leleteket biztonságba helyezték, és azonnal megkezdték restaurálásukat: e nélkül sok leletet ma már talán nem is láthatnánk.

Carter aprólékos vázlatokat készített, míg Harry Burton, a Metropolitan Museum of Art fényképésze csaknem háromezer üveglemez-negatívon örökítette meg a tárgyak sírbeli elhelyezkedését, valamint a régészek munkájának minden egyes fázisát. Carter 1932-ben súlyos betegen hagyta el Egyiptomot, hét évvel később, 1939. március 2-án halt meg, azonban sem életében, sem halála után nem részesült az őt megillető elismerésben, egy belga kitüntetést és az amerikai Yale Egyetem tiszteletbeli doktori címét kivéve. A kincsek nagy része a kairói Egyiptomi Múzeumba került, az ásatásról háromkötetes ismeretterjesztő munkát adtak ki.

Tutanhamon múmiáját gránitfedelű homokkő szarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták meg, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső száztíz kilogramm színaranyból készült, és mindegyiket istenek képei díszítik. A legbelső koporsót 1925. október 28-án nyitották fel. A fáraó arcára gyönyörű, tizenegy kilogrammos aranymaszkot helyeztek, a múmiapólyákba pedig különféle amuletteket rejtettek. Maga a múmia azonban meglehetősen rossz állapotban volt a balzsamozáskor használt olajok túlzott alkalmazása miatt. Egyébként Tutanhamon jelenleg is sírjában nyugszik, üvegvitrinben. Kőszarkofágjából 2007. november 4-én helyezték át ide, hogy a sírt látogató turisták okozta pára és meleg ne tegyen kárt benne.

Több teremben állították ki a különféle műtárgyak másolatait: a fáraó halotti maszkját, állatformájú gallérjait, trónszékét és lábzsámolyát, díszes nyakláncait, amulettjeit, illetve usébtiket (a túlvilági élet szolgálói – a szerk.). A kiállítás végén pedig egy külön egység az ókori szépítkezésbe is betekintést enged. Mint írják, érintetlenül maradt mintegy nyolcvan, kőből készült edény, amelyekben olajakat és szépítőszereket tároltak, s most ezek másolatait is szemügyre vehetjük. Ezeket az értékes művészi replikákat egyiptomi mesteremberek egyiptológusokkal együttműködve készítettek.

A hatalmas ismeretterjesztő anyagot egyébként az érdekes tárgyakon és tájékoztatókon kívül interaktív sarkok, audiovizuális és hologramtechnológiai újítások teszik még inkább befogadhatóvá.